Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Miloš Gosiorovský: A Kommunista Párt keletkezése
tek, szuronyokkal döfködtek, nem kímélve a Képviselőket és szenátorokat sem. Szét vertek három ablakot, két asztalt és há rom elvtársat megsebesítettek A kép viselők kérdésére, hogy miért történik ez, az volt a felelet: Felsőbb parancsra nem szabad a III. Intemacionáléról sem vitáz ni, sem szavazni.“ Ez alatt a többi szekciók is: a magyar (Nagy Gyula elvtárs vezetésével), az ukrán és a német elfogadták a fenti hatá rozatot, de nekik is lehetetlenné tették a tárgyalás folytatását. Hogy a luboohnyai kongresszus szétve rése előre megvolt szervezve, ezt bizonyít ja a liptói megyei főnök már említett 1921 január 14-i parancsa és ezt bizonyítja a ró zsahegyi járási csendörparanesnok 26. sz. 1921 január 18-i jelentése, amelyben beis meri a „Pravda Chudoby“-bon a csendőr ség brutalitásával közölt adatok igaz vol tát. Persze szuronyokkal nem lehetett meg akadályozni a szervezett szlovák proletá- riátus végleges csatlakozását a leninizmus eszméihez és a rajtuk épülő Kommunista Intemacionáléhoz. Hiába örültek tehát a hlinkások, hogy „így végződött a kommu nisták kongresszusa, amelyet egyáltalában engedélyezni sem lett volna szabad“, mint ahogy ezt a „Slovák“ 1921 január 21-én írta. A kongresszusi termekből kitiltott kül döttek felhatalmazták a kongresszus el nökségét, hogy másnapra más helyre hív ja egybe a megyék és a nemzetiségi frak ciók küldötteit, hogy így befejezzék a tár gyalást a kongresszusi programúi minden pontjáról. „A helyről, ahol a kongresszus folytatódott, az üldözés miatt nem nyüat- kozhatuhk“, írta a „Pravda Chudoby“ 1921 január 20-án. A kongresszus — amint ezt 1950 május 24-én a „Pravda“-ban Marek Csulen „Ho gyan alakítottuk meg a CsKP-t Szlovákiá ban“ c. cikkében írta — a „Pravda Chudo by“ rózsahegyi szerkesztősége helyiségei ben 1921. január 17-én folytatódott. Akciós programmot fogadott el a párt ténykedé sével kapcsolatban az országos kongresz- szusig és megválasztotta az országrész ideiglenes végrehajtó bizottságát, amely megkezdte a kongresszus határozatainak megvalősitását. És így a Szlovákia igaz gatására teljhatalommal felruházott mi nisztériumban is egy fél évvel a lubochnyai kongresszus után meg kellett állapítani: „Lubochnya határkő a kommunizmus fej lődésében Szlovákiában. Innen kezdve a fejlődés gyorsütemü, a szervezetek alapítá sa és növekedése fokozódó irányzatú .. Igen, a lubochnyai kongresszus határkő nemcsak a szlovák munkásmozgalom törté netében, 'hanem egyáltalában a szlovák nemzet történelmében is. És határkő a lu boohnyai kongresszus azért is, mivel álta la Szlovákia munkásosztálya nemzetiségi különbség nélkül a proletár nemzetköziség szellemében besoroződott az egész világ osztályöntudatos proletáriátusa körébe, amely a Kommunista Intemacionálét kö veti, tehát a szovjetek országa győzelmes proletáriátusa mellé is. És csak a szlovák munkásmozgalom csehszlovák hagyományainak kicsucsosodá- sa volt az, amikor a lubochnyai kongresz- szus után Szlovákia öntudatos proletáriá tusa a cseh proletáriátussal együtt, az 1921 május 14—16-i prágai kongresszu son közösen megalakította Csehszlovákia Kommunista Pártját. De, hogy teljesen ki legyen küszöbölve a nemzetiségi viszály Csehszlovákia munkásmozgalmában, ame lyet a volt osztrák-magyar szociáldemo kráciának politikája okozott és amely eb ből a politikából eredt, szükséges volt még egyesülni a cseh országrészek német elv társaival, akik mint a Csehszlovák Köz társaság német szociáldemokrata párt jának baloldala 1921. március 12-i liberecí kongresszusukon Kommunista Pártnak nyilvánították magukat. A nemzetiségi vi szály leküzdésére irányuló igyekezetben nagyon hatásos segítséget nyújtott a cseh szlovák kommunistáknak személyesen Lenin elvtárs a Kommunista Intemacionálé Hl. moszkvai kongresszusán (1921 június 22.— július 12.) mondott értékes tanácsaival. Ezen a kongresszuson a CsKP-t felvették a Kommunista Intemacionáléba. És így 1921 október 30-tól november 3-ig Prágá ban az úgynevezett „egyesítő kongresszus“ ülésezett, amelyen megalakult a Csehszlo vák Köztársaság valamennyi osztályöntu datos munkásának egységes kommunista pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt. A kongresszus a proletárnemzetköziség hatalmas manifesztációjává vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, amelynek hatása lehetővé tette a cseh és szlovák nemzet nemzeti felszaba dítását is, azok az eszmék, amelyekhez 1921-ben minden, ami egészséges volt Csehszlovákia munkásmozgalmában, csat lakozott, olyan erőt mutattak fel, hogy egyesítettek nemzetiségi különbség nélkül minden forradalmi munkást a kapitalizmus elleni közös harcra a szocializmus győzel méért. A szlovák munkásmozgalom csehszlovák hagyományai szempontjából, amelyek nem hogy egyáltalában nem állnak ellentétben a pröletárnemzetkőziség elveivel, hanem ellenkezőleg, összhangban állnak velük — éppen úgy, mint az egész csehszlovák munkásmozgalom nemzetközi hagyomá nyai szempontjából — bizonyára nagyje lentőségű, hogy a cseh és szlovák nemzet történelmében legdicsőbb párt, mint mind két nemzetünk munkásosztályának egy séges pártja, mint Csehszlovákia munkásosztályának egységes pártja kelet kezett. És hagyományait mindenféle el hajlók különféle kísérletei dacára dicső létezésének 30 éve folyamán nem árulta el — Csehszlovákia Kommunista Pártja min dig egységes maradt.
