Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Hecsko František: Kivándorlók
lődésben eredetileg elmaradott országok, később meginduló, de gyors fejlődésük során, háborút kezdenek a gyarmatok és a világpiacok birto káért, amelyeket a fejlődés útján hamarabb el indult vetélytársaik már korábban megkaparin tottak. A szocializmus nem termelheti ki az osztály- érdekeket szolgáló imperialista háborúkat elő idéző érdekellentéteket, mivel nem elválaszt, hogy elnyomjon, hanem kiegyenlít, hogy össze forrasszon. A szocialista termelésen nyugvó tár sadalmi rend eleme a béke, úgy ahogy a kapita lizmus éltető eleme a hódító háború. A hivatalos nyugati — lényegében amerikai — háborús propaganda az unalomig ismételgeti a „vasfüggöny“ legendáját, úgy állítva be a dol got. hogy a vasfüggönyt a Szovjetunió és a népi demokráciák állították maguk és a nyugat közé, hogv ezzel elejét vegyék a nyugati „magasabb életformák“ terjeszkedésének és azok „meggyő ző erejének“ A valóság ennek fordítottja. Szí vesen elhisszük, hogy az amerikai dollármágná sok zsoldiában álló kormányoknak leghőbb vá gya vasfüggönyt emelni maguk részéről, kelet felszabadult népei és a nvugati imperialisták el len fölszabadulásukért küzdő nemzetek közé, hogv meggátol iák egvmás helyzetének megis merését. De azt is jól tudjuk, hogv minden eről ködésük hiábavaló. Habár a „vasfüggöny“ csu pán egy, a nvugati tőkések vérmes reményeiben élő vágyálom, viszont igaz az is. hogy a világ két részre oszlott. A béke és háború táborára. A két tábor között függőleges, földrajzi válasz falat húzni nem lehet, mivel a béketábor lükte tő áramlata alámos minden dollárépítette gátat. A békemozgalom erek és hajszálerek módjára behálózza az egész földtekét, megtermékenyíti a kapitalizmus által kizsákmányolt országok munkásosztályának és az elnyomott nemzetek nek forradalmi szabadságharcát amely vég eredményben dönteni fog a háború és béke kér déséről. Ennek a forradalmi harcnak növekvő ereje — a kölcsönhatás törvényének következ tében — visszahat kedvezően a szocialista or szágok tömbiének erejére és szerves, tervszerű építőmunkájára. Napról-napra növeli annak esélvét, hogv a béketábor anyagi és erkölcsi eifői gyorsabban növekszenek a háborús tábor mes terségesen kierőszakolt erőinél.A kapitalista or szágokban élő dolgozók fokozódó békeharca eze két a háborús erőket mind fokozottabban gyön- rrU; ps rombolia Az erek a szívben futnak össze. A szív az ereken keresztül a szervezetet friss éltető vér rel táplálja. A szív munkájához hasonlítható a Szovjetunió szerepe a békemozgalomban A vi lág békemozgalmának szíve ma a Kremlben do bog. A Szovjetunió nemzeteinek építő munká ját, békeharcát, lüktető vérkeringését Sztálin nagy szívének dobbanását lesi és követi ma az egész világra kiterjedő béketábor. Éljen a Szovjetunió külpolitikája, a béke és a biztonság politikája, a népek egyenjogúságá nak és barátságának politikája. Keskeny földsáv, mint deréköv, mint szalag, apánk, anyánk után jó sok sarj maradt az erdőben nem, vágattak fát velünk — a kunyhóban hétszám nem volt kenyerünk . . . Két bátyám az ősszel elment Frankhonba: egyik ott már örök álmát álmodja — a másikat örök robot hajszolja, napról-napra, évről-évre rabszolga. Rozsásarcu öcsém hajtja tutaját, míg elnyeli egyszer maid a sárga Vág. A legifjabb még gyermek, de most néz szét, drótozni, koldulni űzte az éhség. — Szegény szlovák sorsunk be zord, be fojtó . . . van-e ének a miénkhez hasonló? Fordította: D. j. Irta: Hecsko František Kivándorlók Hecsko František szlovák költő ezt a költeményét 1931'ben irta. Ma/ amikor Szlovákia iparosítása egyre gyorsabb ütemben folyik és munkaerő hiány' nyal küzdünk érdemes rámutatunk azokra az álla" pótokra, amelyek az úri demokráciában uralkodtak. Itt jegyezzük meg, hogy Hecskonak most megjelent //Drevená Dedina" című figyelemreméltó regénye» amely a szlovák irodalom komoly nyereségét je' lenti.
