Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Fellegi István: Miként növelik a kapitalizmus ellentmondásai a béketábor erőit
háborús, szovjetellenes politikája és saját foly ton süllyedő életszínvonaluk között. Élesen rávilágít erre a folyamatra az angliai Kommunista Párt programmja. Ez a programm kiutat mutat minden nemkommunista dolgozó nak is — a kispolgárságot is beleértve — akik nek az angol birodalom sorsa a nemzeti hagyo mány folytán a szívükhöz nőtt. Bebizonyítja ne kik., hogy a birodalom nem veszett el. De csakis az angol dolgozók népidemokratikus kormánya helyezheti egészséges alapokra az angol birodal mat, amely szakít az Angliát fegyveres erőivel is megszálló amerikai hódító politikával, teljes és valóságos önkormányzatot biztosít a gyarma ti népeknek, kiépíti velük, kiépíti a gyarmatok kal a legszorosabb ipari és kereskedelmi együtt működést minden kizsákmányolás és elnyomás megszüntetésének, a legteljesebb egyenrangú ságnak elve alapján. A gyarmatok civilizálásá- hoz szükséges nehézipari termékeket Anglia szállítja majd a gyarmatoknak, cserébe az Ang liának szükséges nyersanyagokért és mezőgaz dasági terményekért. Szabad népek önkéntes szövetségén épül fel majd az új angol biroda lom, amely megszüntetve a gyarmatok kizsák mányolását, biztosítja a békét és az építő munka megindulásával a gyarmatok és az anyaország minden dolgozója számára a bőséges munkaal kalmat A legtisztább sztálini nemzetiségi politiká nak kifejezése Anglia Kommunista Pártjának ez a programmja. Az angol reakció kezéből ki csavarja az utolsó és mindeddig igen hatásos fegyvert, amely abban a rágalomban állt, hogy a népidemokratikus kormány győzelme Angliá ban egyértelmű volna a birodalom szétesésével, mivel a gyarmati népek számára teljes önren delkezési jogot biztosítana. Az igazság ennek ellenkezője A szabad népek önkéntes egyesülé sével a birodalom csak megszilárdulna és kivon ná magát az amerikai imperialzmus diktatúrája alól. Nem véletlen, hogy az angliai Kommunista Párt programmja soha nem látott több százezres példány számban forog közkézen és állandó vita tárgyát képezi. Hogy milv hatalmas mértékben táplálja a gyarmati népek függetlenségi harca a világbé- kemozgalom erőit, az az, eddig elmondottakból adódik. 1947 szeptemberében a kilenc kommunista párt tájékoztató tanácskozásán egy angol a kö vetkezőket mondotta: „A második világháborúnak az lett az ered m m ve. hogv kiéleződött a gyarmatrendszer vál sága. Ez abban nyert kifejezést, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmasan fellendült. Ezzel a kapitalista rendszer hátországi fenyege tő helyzetbe kerültek A gyarmatok népei már nem akarnak a régi módon élni . . . Azok a kí sérletek. hogy az anyaországok katonai erővel nyomják el a nemzeti felszabadító mozgalma kat, már a gyarmati népek egyre növekvő ellen állásába ütköznek“. Amerika és Anglia mindjobban elmélyülő ellentéte, ami a kapitalizmus belső ellentmon dásainak törvényszerű és elkerülhetetlen meg nyilvánulása, nagyban elősegíti a gyarmatok nemzeti szabadságát. A gyarmati népek nemzeti fölszabadító mozgalma viszont az imperialista ellenes világ békemozgalmi erőinek egyik fő forrása. Ez az a műhelv. ahol azt a kötelet ve rik, amelyen a világkapitalizmus dicstelenül ki múlik, elvesztvén lába alól éltető talaját. Nincs messze az az idő, mikor a kapitalista gyarmatbirodalmak uraira teljes egészében ráU- lenek majd ezek a szavak: „Gyapjúért mennek el sokan és megnyírva térnek vissza“ A kapitalista társadalmi rendben a termelést a burzsoázia uralja, azt saját, magánjellegű pro fitérdekeire használja ki és ezért életérdeke, hogy az egyenetlen fejlődés törvénye következ tében fejlődésükben visszamaradt országokat gátolja abban, hogy utolérjék a fejlettebb orszá gokat, elérjék azoknak gazdasági és kulturális színvonalát. A szocializmus életérdeke ennek a kapitális ta törvénynek pontos dialektikus ellentéte. A szocialista társadalmi rend megfosztja a burzsoáziát politikai és gazdasági hatalmától A szocialista tervszerű termelés többé nem ma gánérdeket, hanem közérdeket szolgál és köz vetlen célja az, hogy a burzsoázia által kizsák mányolt dolgozó tömegek életszínvonalát emel je. A dolgozók életszínvonalának emelkedése ál tal szilárdul meg és épül ki mind gyorsabban a szocializmus. Ellenkező esetben nem állhatna helyt a szocializmus a kapitalizmus még mindig jelentős erőivel szemben. A szocializmus ereje abban áll, hogy a fejlett országok elősegítik az elmaradott országok gyors fejlődését, hogy ezek utolérhessék a fejlett szocialista országokat A szocializmus gazdasági törvényszerűsége tehát azt eredményezi, hogy az egyenetlen kapitalista fejlődés következtében beállott életszínvonalkü lönbséget kiegyenlítse, az elmaradott országokat fejlett országok színvonalára emelje. A szocialista fejlődés ezen törvénye határoz za meg a Szovjetuniónak a népidemokráciákhoz való viszonyát. A szovjetunió maga is — min den súlyos nehézség ellenére — rövid három évtized alatt utolérte és túlhaladta a legfejlet tebb kapitalista államok termelését. Most pedig mind gazdaságilag, mind gazdag tapasztalatai átadásával segíti a népidemokráciákat, hogy mi nél gyorsabban elérhessék gazdasági .és kultu rális fejlődésben a Szovjetunió színvonalát, vagyis a legfejletlenebbnek nyújtja a legna gyobb segítséget. Ennek a politikának természe tes következménye és kiegészítője a népidemo kráciák nemzeti és állami függetlenségének biz tosítása és védelme minden elnyomó, kizsákmá nyoló és gyarmatosító törekvés ellen. A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése ered ményezi az imperialista háborúkat, mivel a fej-
