Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám - Bátky László: Szövetkezeti mozgalmunk fejlődése az 1951-es évig
Szövetkezeti mozgalmunk fejlődése az 1951-es évig ÍRTA:;BÁTKY LÁSZLÓ Gottwald eivtárs emlékezetes újévi köszön tőjében, amelyben a múlt évben elért eredmé nyeinket foglalta össze, az ipari termeléssel pár huzamosan beszélt a mezőgazdaságban elért eredményeinkről is. „A műit év — mondotta Gottwald elvtárs — a mezőgazdaságban törté nelmi fordulat kezdetévé vált, a kisüzemi ter melés szocialista szövetkezeti nagyüzemi ter meléssé való átépítésének kezdetévé!” Majd a CsKP Központi bizottságának történelmi jelen tőségű februári ülésén mondott beszédében meg állapította, hogy a múlt évi döntő fordulat nem csak abban nyilvánult meg, hogy ez év elején már több mint hétezer EFSz-ünk van, hanem főleg abban, hogy több mint háromezer EFSz- ben felszántották a mezsgyéket, bevezették a kö zös vetési eljárást, nagyüzemi szövetkezeti gaz dálkodást kezdtek és ezek a magasabb típusú szövetkezetek több mint egymillió hektár föl det művelnek meg, ami a Köztársaság egész mezőgazdasági területének a 13.6 százalékát teszi ki. Ha ehhez még hozzászámítjuk az ál lami birtokokat és más, közös tulajdonban lé vő, a szocialista szektorhoz tartozó földterüle teket is, akkor az egész Köztársaság mezőgazda- sági területének 22.3 százalékát teszik ki a me zőgazdaság szocialista szektorához tartozó föld területek. Ez az eredmény, hogy a mezőgazdasági terü letek több mint egyötödén szocialista nagyüze mi gazdálkodást folytatunk, mezőgazdasági ter melésünkben a fordulat évét jelentette és az egymillió hektár földön folytatott szocialista gazdálkodás szilárd alapot ad a mezőgazdaság szocialista szektorának további biztos fejlődésé hez s biztos alapot ad arra is, hogy a szövetke zeti gazdálkodás bebizonyítsa fölényét mind a termelési költségek csökkentésében, és az em beri munkaerők megtakarításában, mind pedig a magasabb hektárhozamnak elérésében a kis üzemi egyéni gazdaságok felett. Ha le akarjuk mérni szövetkezeti mozgal munk eddig fejlődését és ki akarjuk értékelni ezeket a döntő jelentőségű eredményeket, ak kor rövid visszapillantást kell vetnünk a szö vetkezeti mozgalom megindulására, az első EFSz-ek megalakulására. I. 1948. februárjának eseményei után, amikor a hatalom mindinkább megszilárdul a munkás- osztály kezében, a Párt Gottwald elvtárs 9 pontjában programmot hirdet az országépítés legközelebbi feladatairól. Az ötödik pontban Gottwald elvtárs meghatározza, hogy a falvak ban földműves szövetkezeteket kell alakítani, amelyek a kis- és középparasztok érdekeit szol gálják és a szövetkezeti gazdálkodás által meg teremtett szocialista nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli út a dolgozó parasztság felemelkedé sére. E programmadás eredményeként 1948. őszén megalakul Szlovákiában az első szövet kezet, a nagytőrei EFSz. Ez a szövetkezet meg alakulásától kezdve a szövetkezeti gazdálkodás legmagasabb formája, a negyedik típus szerint gazdálkodott. Az 1948. őszén gyermekcipőben megindult szövetkezeti mozgalomnak döntő fordulatot adott a CsKP IX. kongresszusa, amelyen Gott wald és Slánský elvtársak a Párt faluépítő programmjának főpontjául a földműves szö vetkezetek megalakítását tűzték ki. Ekkor még függetlenül a már félévvel előbb alakult néhány negyedik típusú EFSz-től, a kongresszus az EE’Sz-ek megalakítását és azok további fejlő désének kiinduló pontjául a szövetkezeti gaz dálkodás legalacsonyabb típusát, az első típust jelölte meg, amely kezdetben csak abban nyil vánul meg, hogy a szövetkezetek gépi munká val művelték a tagok földjeit, sertéshizlaldákat és baromfifarmokat létesítettek. Szövetkezeti mozgalmunknak ebben a korszakában főleg a gépi munka népszerűsítése volt a főcélja, ami alapját és a kiinduló pontját képezte annak a további mozgalomnak, amelyet a CsKP Köz ponti Bizottsága 1950. februárjában megtar tott ülésén indított és amelyben már úgy ha tározták meg a szövetkezetek feladatait, hogy „... meg kell nyerni az EFSz-eket arra, hogy közösen műveljék földjeiket és e közben ter mészetesen azon kell lennünk, hogy az egész községben a földet lehetőleg közös megművelés alá vegyék/’ A Párt Központi Bizottságának ülése meg határozza az EFSz-ek egyes típusait, a szövet kezetek négy típusának gazdálkodási formáit és szabályzatát és a szövetkezeti mozgalom ilyen irányú és formájú megteremtésével lerak juk az alapokat a szocializmusnak a falun való megteremtéséhez. II. Ha a szövetkezti mozgalom eddigi fejlődését taglaljuk és ha a fejlődést sok esetben akadá lyozó okokat keressük, akkor rá kell, hogy mu tassunk a fejlődésünk elé szándékosan akadá lyokat gördítőkre, a szövetkezeti mozgalom tu datos szabotálóira, a CsKP Központi Bizottsá gának ez évi februári ülésén leleplezett Sver- máné és Husák banda földműves politikájá nak vonalára. Svermáné és Husákék népide- mokráciaellenes politikája nagyrészt Szovjet unióellenes hadjáratukban nyilvánult meg, ami erősen éreztette hatását a Párt falusi politikájá ban is a szövetkezeti mozgalomban. Szocializ must építő népi demokráciánk fejlődésünk fo lyamán, így a szövetkezeti mozgalom fejlődésé ben is a Szovjetúnió gazdag tapasztalataira tá maszkodhatott és a hibák, akadályok leküzdé
