Nagy Béla: FTC napló 1967-1968
• MW * • *** • *« f ff «««* FTC STADION TERVE Ilyen képes levelezőlapot árusítottak a pályaépítés javára „Még egy hivatásos újságíró számára is gondot okozna ennek a vereségnek az értékelése. Hát még nekem, a csapat edzőjének! A »betyárbecsület« azt diktálná, hogy mentségeket keressek a vereségre. Megemlíthetném a jugoszlávok rendkívül kemény játékmodorát éppúgy, mint a játékvezetőt, aki számos esetben sújtotta ítéleteivel csapatunkat. Rendkívül sajnálatos azonban, hogy a Ferencváros csapata ilyen csalódást okozott a sportszerű hazai közönségnek. Aki látta az előző két mérkőzésen csapatunkat, azt mondta: szinte rá sem lehetett ismerni a Ferencvárosra! Nem tanulták meg a játékosok, hogy idegenben mindig alkalmazkodni kell az adott körülményekhez. Ehelyett érzékenyen reagáltak mindenre, a játékvezető egy-egy téves ítéletére éppúgy, mint az ellenfél sokszor túl kemény játékmodorára. Végeredményben a gyenge napot kifogó Ferencváros megérdemelt vereséget szenvedett a lelkesen, a testi erőt sokkal jobban kihasználó Crvena Zvezda ellen.” FEBRUÁR 25. Mexikóváros: Botafogo — FTC 3—1 G: Szűcs Takács — Novák, Bálint, Horváth L. — Juhász, Szűcs — Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Katona A Botafogo Horváth öngóljával szerezte meg a vezetést. „Api” így emlékezett az öngólra: — Közelről rámlőtték a labdát és rólam a hálóba pattant. Úgy érzem, semmit nem tehetek az esetről. Sokszor eltöpreng az ember: valójában helyes ilyenkor öngólról beszélni? Egy teljesen tehetetlen mozdulat—talán éppen egy kapu irányával ellenkező mozgás esetén, miért vétkes egy játékos, miért „bélyegzik" meg öngóllal?! Mindehhez hozzátéve azt, hogy elveszik az igazi góllövőtől a gólszerzés maradandó nyomát, nevének megörökítését. Mert például ebben az esetben sem tudjuk, hogy ki lőtte kapura a labdát, amely végül Horváthról a hálóban kötött ki. . . E kis kitérő után rögzítsük a Hexagonal torna végeredményét: 1. Botafogo 9, 2. Mexikóváros vál. 8, 3. C. Zvezda 5, 4. Jalisco 4 (7—8), 5. FTC 4 (9—11), 6. Toluca 0 pont. A hazaérkezés után Lakat Károly edző így nyilatkozott: — A Ferencváros csalódást keltett, ne tagadjuk. Pedig a körülményekkel nem volt semmi problémánk. Helyben voltunk, nem kellett utazgatnunk és ez mindenkor nagy előny. A 30—40 százalékos teljesítményt egyszerűen lehetetlen megmagyarázni. Úgyszintén a kulcsjátékosok teljes csődjét. A torna egyetlen pozitívuma, hogy rendesen tudtunk — edzeni... FEBRUÁR 29. Az FTC klubházban az egyesület vezetősége sajtótájékoztatót tartott. A legnagyobb érdeklődés a pályaépítéssel kapcsolatban nyilvánult meg. Kalmár István elnök többek között ezeket nyilatkozta: — A mintegy 40 millió forintos költséggel épülő, új sporttelepünk első szakaszának a munkálatai már ebben az évben megkezdődnek, s 4—5 évig tartanak majd. Az építkezés költségeit, az állami támogatáson kívül, különböző bevételi forrásokból fedezzük. Engedélyt kaptunk a sporttelepet megörökítő képes levelezőlap, a bajnoki jelvény és egy, a játékosok aláírását tartalmazó bajnoki szalag árusítására. Számítunk az egyesülettel rokonszenvező hazai és külföldi sportbarátok anyagi támogatására. MÁRCIUS 3. Népstadion: FTC — SBTC 2—2 G: Rákosi, Albert Takács — Novák, Bálint, Horváth L. — Juhász, Szűcs —Szőke, Varga, Albert, Rákosi Fenyvesi. Cs: Branikovits A kitűnően játszó tarjániak 2—0-ás ferencvárosi vezetés után sem adták fel, és a 76. percben kiegyenlítettek! Elkeseredett küzdelem kezdődött a győzelemért. Rákosinak ravaszul helyezett labdáját Szőke — a tarjáni kapus — a jobb felső sarokból tolta ki, majd Vargának egyik lövésébe Szalai beledobta magát. Az utolsó percben Fenyvesi szöglete átszállt Albert és a kimozduló kapus felett és mögöttük álló Szőke 3 méterről nem találta el az üres kaput. . . Az FTC nyerte az asztaltenisz-rangadót: FTC — 31. sz. Építők 13—12 Győztesek: Jurikné 4, Poór 4, Makláry 3 és Petrányi 2 mérkőzésen. MÁRCIUS 10. Tatabánya: FTC — Tatabánya 4—2 G: Novák, Varga, Albert, Fenyvesi 58
