Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

levő tankönyveket használhatta. De olyan könnyen ez sem ment. Mert ha ezekből a 'tankönyvekből lett volna is annyi példány, amennyi kellett, azt a szolga uraktól sem lehetett kívánná, hogy barátságosabbak legyenek, mint a könyvtártiszt úr volt. Miért legyenek ők előzékenyeb- bek és szívesebbek? A fizetésük még kisebb és a dolguk még több, mint annak. Azért hát a tankönyvkérésre is ez volt a normális mogorva válasz: nincs a helyén, vagy pedig: kézben van. De aki ismerte már a dörgést és akinek elseje után is volt még kis aprópénze, az mégis segíthetett a bajon. Egy-két diszkréten elhelyezett hatos oly csodálatos eredménnyel járt, hogy a könyv egyszerre megjelent a helyén, sőt ezen diszkrét 'befektetésnek nagyobb arányú gyakorlása még azt is biztosította, hogy a következő napokon is, az előre bejelentett órára a szükséges könyv biztosan „a helyén” legyen.

Ilyenformák voltak a viszonyok abban az időben, amikor — azt hiszem — kevés látogatója volt az egyetemi könyvtárnak, aki a budapesti könyvtárviszonyokról „nyílt levélét” nem írt, vagy nem akart volna írni. És minálunk panaszkodnak azután, hogy az emberek nem olvasnak komoly dolgokat, hogy csak a kölcsönkönyvtárak selejtes regényeit falják és i. t. Hát ugyan ki olvasson tudományos könyvet, ha leglelkesebb és legfogékonyabb korszakában így táplálják tudományszomját!? Szolgálnák csak ki fele annyi szolgálatkészséggel és jóindulattal, mint a kölcsönkönyvtárak, támogatnák a könyvtárban irodalmi tanáccsal és fölvilágosítással, bizony mindjárt kevesebb volna a panasz.

Meg vagyok győződve, hogy azóta javultak a viszonyok az egyetemi könyvtárban is. Maga az a tény, hogy a kéziratkönyvtárt újra rendezték és a régi betűrendes helyett szakkatalógust készítettek róla, bizonyítja, hogy belátták az állapotok tarthatatlanságát. Annál inkább

73