Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

sajnáljuk, hogy a reform nem volt oly mélyreható és eredményes, mint lehetett volna.

Jól tudjuk, hogy tudományos kézikönyvtár összeállítása sokkal nehezebb minálunk, mint tegyük Németországban. Alig van speciális kérdés, amelyről német nyelven nem olvashatna a diák alapvető monográfiát vagy világos kézikönyvet. Rendelkezésére állanak ugyancsak német nyelven a legjobb szakszótárak, speciális enciklopédiák. Az egyes tudományok régi és legrégibb korifeusainak munkái szintén le vannak fordítva németre. Mindenesetre könnyebb egynyelvű irodalomból az alapvető, a legjobb, a legfontosabb könyveket kiválogatni.

De miből válogasson a magyar könyvtáros a magyar diák számára, aki többnyire csak magyar nyelven ért? Mert tanult ugyan öt vagy hat évig németet vagy franciát, vagy mind a kettőt; és a tanterv és az utasítás is igen szép és jó. De mit ér mindez, amikor sokszor maga a tanár sem tud németül, sem franciául és ennek folytán a grammatikai szabályok tengerébe és a Cid meg az Athaia unalmába fojtja tanítványainak minden nyelvkészségét, vagy azok „hazafias”, a gaz némettől irtózó hangulatával menti a maga tudatlansága és sovinizmusa okozta eredménytelenséget? Hacsak nem nemzetiségi vidékről származik, vagy a szülők jómódja nem tudott megküzdeni az iskola idegenellenes munkájával, bizony nem tudhat minálunk a „m aturus” sem németet, sem franciát. Mit csináljon a szegény könyvtáros? Miből válogasson? Hány magyar kézikönyv áll tudományos színvonalon? Hány modern problémának akad magyar nyelvű monografikus földolgozása? Bizony sokszor másod- és harmadrendű kézikönyveket, félig elavult monográfiákat, tíz-tizenöt éves enciklopédiákat kell a kézikönyvtárba beállítania.

E mellett persze nem lehet mellőznie a nagy német irodalmat, mert hiszen aránylag mégis a németet értik

74