Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

stb.) rendszerint az olvasóteremben külön gyűjteménnyé csoportosítják, hogy annál könnyebben és gyorsabban legyenek hozzáférhetők. Ez az ún. reference library, a kézikönyvtár. Nyilvánvaló, hogy ennél fokozottabb mértékben érvényesek azok a követelmények, amelyek a szakszerű kiválogatás és katalogizálás tekintetében a törzskönyvtár irányában fönnállanak: hiszen különben haszontalan az egész különválasztás.

Mindezeknek az ideális követelményeknek ma — lehet mondani — csupán amerikai könyvtárak felelnek meg. Ott vannak gyönyörű, a könyvtártechnika minden vívmányával fölszerelt könyvtárépületek, ott van pénz, ott van annyi ember a könyvtárakban, amennyi csak kell. A Bibliothèque Nationale-Ъап egy óráig kell várnia az olvasónak a raktárakból kért könyvre, a British Museumban egy félóráig, a bostoni Public Library-ban két percig. Ezen az egy adaton megmérheti mindenki az európai és amerikai könyvtárak közti különbségeket.

Hát minálunk? Szegény ország vagyunk, szegények a könyvtáraink is. Nincs egész Magyarországon egyetlen technikailag tökéletesen berendezett közkönyvtár. (Talán a kolozsvári egyetemé lesz olyan.) Nincs egyetlen, amelynek dotációja csak távolról is megengedné, hogy a tudományok haladásáról teljes képet nyújtson. Nincs egyetlen, amelynek kellőszámú és kellően megválogatott személyzete volna. Mit várhatunk tőlük?

A külföldi könyvtárak szolgáltatásaival egyenértékű szolgáltatást bizonyára nem. De bizonyára elvárhatjuk a t örekvést azok irányában.

Hát ezzel hogy állunk?

Melyik volt joghallgató ne emlékeznék azokra a keservekre, amelyeket például a budapesti egyetemi könyvtárban kellett elszenvednie? Ha már megváltotta láto71