Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

Ье mindezek és egyéb kísebbrendŰ propagandisztikús eszközök, különösen nagy városokban, nem elegendők arra, hogy a tömegeket a múzeumba vonzzák. Ha pedig a tömegek nem jönnek a múzeumba, a múzeumnak kell a tömegek közé mennie.

Kölcsön- és fiókmúzeumok

Ahogy a városi nyilvános könyvtárak rájöttek arra, hogy fiókkönyvtárak és letéti állomások hálózatával kell bevonniok a várost, kimenniök a külső városrészekbe, de- centralizálódniok, ha egyáltalán tömegforgalmat akarnak elérni, úgy a városi nyilvános múzeumok sem kell — és nem is lehet — hogy az ízlésfejlesztés és a művelés ezen eszközét mellőzzék. Hogy a városi múzeum igazán a város minden polgáráé legyen, kell, hogy a polgárok életviszonyaival számoljon; és minthogy a legtöbbnek nincs módjában, hogy a város központjába gyakrabban bejöjjön, a múzeumnak kell hozzá kimennie. Ez a szempont Angliában nemzeti múzeumokat vitt rá, hogy London szegényebb városrészeinek vagy szegényebb vidéki múzeumoknak időnkint egész kis gyűjteményeket engednek át. Így tesz állandóan a South-Kensington-múzeum, gyakran a British-múzeum, a National Gallery stb. És nagy vidéki városok múzeumai is, mint pld. a liverpooli. Ezek a kölcsöngyűjtemények (loan museums) iskolákban, külön vagy az iskolai múzeum kiegészítéseként, vagy kerületi könyvtárakban igen jól elhelyezhetők. Nem kell, hogy sok darabból álljanak, de bizonyára nem fognak a legrosszabbakból állni. Sőt bizonyára csak jó, sőt elsőrendű anyagot fognak tartalmazni, létesítőik abból indulván ki, mint a liverpooli múzeum igazgatója, hogy a szakembernek akárhányszor elég a raktárban maradt hiányosabb vagy selejtesebb darab is, mert szakismereteiig