Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

csiny, jelentéktelen vagy a város életével csak véletlenül érintkezésbe jutott tárgyat összehordanak azon a címen, hogy az városi emlék, akkor a benyomás, amelyet a látogatóra tesznek, nem az lesz, amilyen a régimódi nagy múzeumoké, hanem egészen más. Mert ezek, ha túlzsúfoltak vagy rosszul elrendezettek is, legföljebb fárasztólag hatnak vagy untatnak, de pár nagyszerű tárgyuk összbenyomásként végül mégis egy nagyszerű múlt emlékével bocsátja el a látogatót; a túlzsúfolt és rosszul elrendezett helyi múzeum ellenben groteszk benyomást tesz, preten- deált céljaival semmiféle arányban nem álló anyagával. Csoda-e, ha aztán a hangos és ünnepélyes megnyitás után ezekbe a múzeumokba a város polgárai lábukat soha többé be nem teszik és a kultúrával szemben teljesített kötelesség megnyugtató és fölemelő érzésével átengedik a teret az idegeneknek, akik nem tudván, hogyan üssék agyon idejüket, a múzeum látogatási statisztikáját javítják. És a múzeumi jelentések még büszkén számolnak be az idegen látogatókkal, nem érezvén, hogy a helyi múzeumban az idegenek magas arányszáma jelzi az útat, amellyel az intézet egyetlen igazi hivatásától eltávolodott: hogy a város lakóinak könnyítse meg világos, áttekinthető, szemléltető oktatással a kultúrvilág megértését, amelyben élnek, hogy megszeressék és örüljenek annak, hogy abban élnek. III.

III.

A városi múzeumok anyagi erői

Egy pillantás a nagy állami múzeumok költségvetésére meggyőzhet mindenkit az azokkal való versengés botorságáról.7 A berlini kir. múzeumok 1912. évi kiadásainak előirányzata ЗУз millió koronát tett ki. Ha hozzávesszük