Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

VIII. Függelék. A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum (1913)

a kir. könyvtárét, a berlini kir. gyűjtemények költségvetése 42/з millió korona. Természetszerűleg sokkal kisebb költségvetéssel dolgoznak a párisi állami múzeumok, amelyek némelyikének igazán alig van már szüksége gyarapításra. Mégis ezek is kiadtak 1912-ben IV2 milliót. A budapesti nagy állami múzeumok is igen tekintélyes összeggel szerepelnek: 3 millió koronával (amibe bele van értve a múzeumi könyvtár költségvetése is). Berlinben kb. 1 millió, Párisban is vagy У4 millió, Budapesten talán 3Д millió К jut a gyűjtemények gyarapítására.7 A legnagyobb és leggazdagabb városoktól eltekintve — a siker micsoda reményével kelhet egy városi múzeum ezekkel versenyre? Frankfurt a. M., amely tudományos és művészeti múzeumaira 1У4 milliót költ évenkint, Hamburg és Köln egyenkint 1 millió K-nyi múzeumi költségvetésükkel — hatalmas új városok, csakúgy, mint a művészeti múzeumára V2 milliót költő amerikai Boston, vagy az V4 milliót kiadó Liverpool. De ezzel a listával igen hamar végezhetünk. Mi marad akkor? Az igazi nagy művészeti emlékekből még ezeknek a gazdag városi múzeumoknak is kevés jut. Hisz azok legnagyobbrészt biztos kezekben vannak. Ezek is hát leginkább másfajta múzeumokkal lépnek föl. De a kisebb és a kis városok? Amelyekben esetleg hatalmas nemzeti gyűjtemények is vannak? Nyilvánvaló, hogy értékest csak akkor termelhetnek, ha anyagi erőik határán belül tűzik ki múzeumi programmjukat.8

A városi múzeum egyénisége

Két biztos szempontunk van ilykép a városi múzeumi politika föladatának megállapítására. Az egyik a helyi, a lokális érzelmekhez, mondjuk ki: a lokálpatriotizmushoz való kapcsolódás, a helyben, ahogy a német mondja

636