Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok
sabban időz a negyedik berendezésnél, melyet ő Home Reading Box Movementnek nevez. Az „otthoni olvasásra szolgáló ládák” alatt Gilbreth „azt a rendszert érti, mely érdekes, nevelőerejű és értékes olvasmányokhoz juttatja az üzem munkásait” és térképek és ábrák hozzáfűzésével kimerítően és szinte lelkesedve írja le ennek a rendszernek berendezését és működését. A gyári könyvtárak vagy általában a munkáskönyvtárak gondolata bizonyára nem új. Űj azonban a rendszeresített olvasásnak a munka racionalizálása és a ma- gasabbfokú munkateljesítés szolgálatába való állítása. Gilbreth megállapítja, hogy „az otthoni olvasmánynak igen nagy a szerepe a felüdülésben”, de emellett oly fontos egyéb eredményeket is lát, hogy „nehéz eldönteni, melyek a fő- és melyek a melléktermékek”. Az első „melléktermék” a munkás nevelése. A legnagyobb nehézséget ma az okozza, hogy a munkásnak mind több és több nevelésre van szüksége. Az olvasás fokozza szellemi fejlődését. A második melléktermék „a feltalálásra való ösztönzés”. Technikai folyóiratok olvasása üzemet javító gondolatokhoz juttatja a munkásokat. „Valahányszor a javaslatok ládáját (suggestion box, a nagy amerikai és német gyárak rendes berendezése) az otthoni olvasmányok ládáját követő időben hordozták körül, mindig megállapíthattuk a javaslatok hirtelen szaporodását”. Még öt más melléktermékét sorolja fel és írja le Gilbreth az otthoni olvasmánynak. Ötödikül „a nyilvános és vándorkönyvtárakkal és egyéb művelődési intézményekkel való öisszeműködést”. Hosszasan rajzolja itt Gilbreth, hogy állította össze egy tipikus newengland-i üzem előmunkásainak értekezlete a beszerzendő könyvek jegyzékét, hogyan gondoskodott a városi könyvtáros 5У0
