Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok
âz üzemi könyvtár berendezéséről, hogyan járult ez a kis könyvtár ahhoz, hogy a munkások szorgalmasabban keressék fel az esti iskolákat és tanfolyamokat és eljut addig a végkövetkeztetésig, hogy „a Home Reading Box Movement nemcsak alkalmas eszköz a kifáradás legyőzésében, de fontos eszköze a fáradság kiirtásának is (in fatigue elimination)”. íme egy efficiency engineer, technikai szakember, akinek hivatása és feladata, hogy a munka technikai racionalitásának útját megmutassa, vagyis produktivitását és gazdaságosságát a lehetőségig fokozza, bizonyságot tesz itten az olvasmány, a könyvtárak és a szabadoktató intézmények alkalmasságáról a munkateljesítés és ezáltal az üzem jövedelmezőségének fokozására. Az amerikai és a nyugat-európai munkásság által szenvedélyesen támadott taylorizmus — „a túlmunka ezen szervezete”, ahogy a rendszert Pouget francia szindi- kalista elkeresztelte — egyik főképviselőjének ez a tanúságtétele bizonyára nem eshetik szentimentális vagy humanitárius elfogultság gyanújába. És épp oly kevéssé szentimentális elfogultság, ha az angol-amerikai és újnémet rendszerű nyilvános könyvtárügynek lényeges jelentőséget tulajdonítunk abban, hogy a modern ipar fokozódó szükséglete betanított, illetve betanítható munkaerők iránt kielégítést nyerjen. Gilbreth maga nyomatékosan utal az otthoni olvasmánymozgalom „melléktermékeire”, amelyek a munkások műveltségének és találékonyságának fejlesztésében nyilvánulnák meg és erősen hangsúlyozza fontosságukat. És valóban, alig lehet ma elképzelni, miféle más módon volna lehetséges évről-évre ipari munkások tíz- és százezreit képesíteni, hogy néhány hét és hónap, sokszor azonban néhány nap alatt új ipart tanuljanak meg, „betanuljanak”, mint a könyvek és tanfolyamok állandó 591