Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

meg, mostan a tulaj donképeni termelőköltségekhez számítják, mert a produktivitás érdekében valóknak ítélik, hanem hogy egyenesen ravasz munkamódszereket és berendezéseket eszelnek ki, amelyeknek bevallott céljuk, hogy a munka könnyítésével fokozzák technikai racionalitását.

Most veszik első ízben tudományos vizsgálat alá az embergép lehető legnagyobb munkateljesítésének feltételeit. Végre valahára tudomást szerez a közgazdaság- tan a pszichológiai és fiziológiai kutatás eredményeiről, különösen pedig Helmholtznak arról a megállapításáról, hogy az emberi test, mint melegenergia-gép, melegének mindössze ötödét viszi át mechanikai munkába. Nem sok, főleg nem olyan sok, hogy takarékosságnak ne volna helye. És ezért arra kell törekedni, nehogy ez a munkateljesítmény zavaró jelenségek útján kevesbedjék is. A zavaró tényezők legfontosabbja az elfáradás és a kimerülés. Az amerikai efficiency engineer-ek igyekvése arra irányul tehát, hogy e technikailag irracionális tényezőket kiküszöbölje.

Nem szándékunk most e cél érdekében indított, többé-kevésbbé sikeres eljárásokat felsorolni. Célunk szempontjából elég arra a nevezetes eredményre utalni, amely szerint a lehető legnagyobb racionalizálást szem előtt tartó gépüzemnek olyan elemekkel kell dolgoznia, amelyek a legprimitívebb fokon álló munkát jellemzik, még pedig azon a fejlődési fokon álló munkát, ahol Kari Bücher alapvető kutatásai szerint munka és játék egybeolvadtak. A munkakedvet, a munkában való örömet a műhelynek, a munkatelepnek bizonyos megváltoztatásával, játékkal, énekkel, szórakozással való átfütésével kell újból életre kelteni s a produktivitás szolgálatába állítani.

Bücher óta ismeretes, milyen szerepe van a primitív

587