Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

MUNKÁSKÉPZÉS ÉS MUNKALTATÖÉRDEK

Munkásaihoz való viszonyában a munkáltatót csak azok munkateljesítményéhez fűzi közvetlen gazdasági érdek. A vállalkozó megvásárolta a munkaerőnek nevezett árut és lehető sokat igyekszik belőle kihozni. Ennek a műveletnek a jövedelmezősége dönti el csupán a vételnek előnyeit vagy hátrányait.

Ezért a lehető legnagyobb munkateljesítés föltételeinek vizsgálata ugyanolyan régi, mint maga a munkabérrendszer tudománya. Ügy is mondhatnék: mint az uralkodó gazdasági rendszeré, amelyet a mind jobban elhatalmasodó gép alkalmazása jellemez. A munkateljesítés fokozásának kérdését ezért légióként a masinizmus- sal való összefüggésében tárgyalják.

A kérdést két oldalról lehet nézni. A régebbi köz- gazdaságtan bebizonyítottnak tekintette, hogy az emberi munka produktivitását a gép fokozza és nem foglalkozott mással, mint hogy az absztrakt árunak: a munkaerőnek a gépüzemben való alkalmazását és szervezését szolgáló legeredményesebb módszereket megállapítsa. A munkaidő meghosszabbítása vagy rövidítése, extenzív vagy intenzív munka, bérmagasság stb. a problémái. Mások a gépkérdést szociális problémaként fogják föl és elsősorban arra törekszenek, hogy a gépnek a munkásság, mint a társadalmi összesség részének helyzetére

582