Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

V. Irodalommal és munkásképzéssel kapcsolatos cikkek és tanulmányok

gyakorolt befolyását vizsgálják. Mindkét esetben azonban a gép a kiindulópont, amelynek határtalan termelést fokozó képességét föltételezik.

Ügy látszik, mintha technikai és gazdasági racionalitás, produktivitás és gazdaságosság a gépüzemben párhuzamosan menő, csupán a technikai haladás által feltételezett jelenségek volnának.

Sokkal kevesebb figyelmet szenteltek eddigelé a kérdés másik oldalának, nevezetesen annak, hogy milyen tulajdonságokat — testieket és lelkieket — kell a gépüzem termelő folyamatába a szubjektív tényezőnek, a munkásnak magával vinnie, hogy a lehető legnagyobb termelést fokozó hatással működjék közre. Amíg a gép rentabilitási lehetőségeinek vizsgálatában a legköltségesebb kísérleteket és a legaprólékosabb számításokat sem sajnálják, addig a másik termelő tényező, a munkás tekintetében a legdurvább empirikus módszerekkel is beérik. Ismeretes, hogy az indusztrializmus kezdő idejében férfiakat és nőket, aggokat és gyermekeket egyaránt a gép szolgálatába állítottak, fizikai teljesítő képességüket is alig vévén számba. Soká tartott, amíg szakismereteket értékeltek és ezért áldozatokat is hoztak. Egyébként nem kívántak a bérmunkástól más tulajdonságokat, mint a munkakészséget támogató általános morálisokat: szorgalmat, engedelmességet, kisigényűséget stb.

A munkással, mint termelő tényezővel szemben alkalmazott ezt a magatartást nemcsak a munkáltatóknál uralkodó gazdasági érdekek indokolták, hanem az ipari fejlődés bizonyos irányzatainak megfigyelése is és az ezekre alapított elméletek. S ez egyúttal mentsége is ennek a magatartásnak. A masinizmusnak az egész munkásság szellemi és erkölcsi tulajdonságaira gyakorolt pusztító hatásainak leírása, ami a XIX. század szociális- táinak és emberbarátainak és mellettük igen sok szigo583