Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

„staubige, öde und umbesuchte Säle, in denen sich der Bibliothekar wöchentlich einige Stunden von Amstwegen aufhalten muss, um diese Zeit über — allein zu sein” (Ebert).

Ha ez a könyvtárnok előképzettségére más követelményeket involvál, nevezetesen a könyvtári szakműveltség megszerzését tekinti a hivatás gyakorlásának főföltételéül, másrészt a könyv tárnok irodalmi működését éppenséggel nem zárja ki. A bibliologia irodalmi művelése éppen a könyvtámoknak sajátos föladata ; a mellett nemcsak megengedhető, de egyenesen kívánatos, hogy a tudomány valamely ágában önállóan dolgozzék. Ez éppen a könyvtárnak azon hivatásából folyik, hogy mások tudományos működésének előmozdítója legyen ; mert ez nyilván csak akkor lehetséges, ha a tudományos kutatásnak útját-módját maga is ismeri.

Itten merül föl a könyvtámok előképzettségének fontos kérdése is. Arról, hogy a könyvtámok polihisztor legyen, ma természetesen nem beszélünk; elengedhetetlen azonban, hogy encziklopedikus műveltséggel bírjon, hogy az emberi tudás minden ágába valamelyes betekintése legyen. Nyilvánvaló azonban, hogy ma, a mikor maga a bibliologia is annyira speczializálódik, hogy az egyik könyvtámok különösen csak a könyvtártannal foglalkozik, a másik csak a szükséges nyelvismereteket szerzi meg stb., előtérbe tolul a könyvtárnak specziális tudományos szakképzettségének kérdése is. És Graesel igen helyesen figyelmeztet, hogy a filológusok és a történészek túltengé- sének a könyvtárakban elejét kell venni, és jogászokat, orvosokat, technikusokat is kell alkalmazni. Hogy ez szakkönyvtárakra különösen áll, fölösleges hangsúlyozni.

A függelékben nagy részletességgel ismerteti a könyv- tárnokok képesítésének és különösen a könyvtámoki szakvizsgáknak szabályzatait a különböző államokban.

57