Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

Igen rövid a könyvtárak anyagi eszközeiről szóló fejezet. Itten sajnálattal nélkülözünk összeállításokat az egyes államok könyvtári költségeiről és a nagyobb könyvtárak költségvetéseiről. Arra is rá lehet itt mutatni, hogy a jó könyvtámok sokszor többet ér, mint a sok pénz, hogy szűk anyagi viszonyok közt jobban tudja gyarapítani könyvtárát, mint a rossz könyvtárnok sok pénzzel; hogy a jó könyvtárnok rendszerint hamarabb is tudja meglágyítani a fölöttes hatóságot, szintén bizonyos.

A könyvnek második része szól a tulajdonképpeni könyvtárról, vagyis a könyvkincsről és pedig az első fejezetben a könyvtár alapításáról, lajstromozásáról, felállításáról és számozásáról, végül a megőrzéséről. A második fejezet a könyvtár gyarapításáról, a harmadik a használatáról szól.

Az európai kontinensen nem igen dívik az az angol és amerikai szokás, hogy meczénások alapítanak nagy könyvtárakat, s azért minálunk a könyvtárak fejlődése igen lassú, a könyvtárak alapítása pedig a csekély anyagi eszközök vonta szűk határók közt történik. Nagyon fontos azért, hogy a könyvtár iránya pontosan megállapíttassék, hogy a beszerzéseket a lehető legolcsóbban eszközöljék stb. Graesel igen jó munkát végez, a mikor itten a czélirá- nyos és czéltalan, az értékes és értéktelen beszerzések föltételeit megállapítja. Belső tulajdonságok állapítják meg valamely könyv tudományos értékét, külsők a különösségét és ritkaságát. Ezeket tartja Graesel beszerzendőknek. Ennek azonban ellen kell mondanunk. Azt hiszszük, hogy különös és ritka könyvek gyűjtése csak az országos könyvtárak föladata, a többiek pedig csak a tudományos értéket tekintsék. A könyvtár nem múzeum, legfeljebb az országos könyvtárnak lehet az a hivatása, hogy könyvmúzeum is legyen. Üjabb és olcsóbb stereotip vagy ana- sztatikus lenyomat a tudományos szakkönyvtár czéljainak

58