Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok
másik fajta pedig (teljesen hiányzik belőle. Micsoda képet nyújtana az a „logikus” tudományos rendszerű katalógus, amelyben a tudománynak vagy tudományszaknak alapvető kérdései képviselve nincsenek (mert nem a könyvtárba valók), ellenben a tudomány szem pont j álból kis- jelentőségú kérdések egész nagy irodalma megvan. Mintha torzító tükörben látnok a tudomány képét! A bibliográfiai rendszer azért szükségkép kompromisszum a tudomány és a gyakorlati szükségletek közt és ilyen kompromisszum a decimális-rendszer is. Tárgyak szerint csoportosítja a könyvtár álladékát, de amellett bizonyos logikai kapocs mégis megvan a csoportok közt és a rokon csoportok nagyjából mégis a tudományos rendszer kívánta helyre és egymáshoz közel jutnak. Főelőnye pedig az, hogy állandó, amit semmiféle tudományos rendszerről elmondani nem lehet és a csoport jelzésként szereplő számjegyeik bármily nagyok legyenek, mégis köny- nyebben olvashatók és megjegyezhetők, mint a tudományos bibliográfiai rendszereknek latin és görög betűk, római és arab számok és kitevők vegyülékéfoől álló jelzései.* Míg ilykép a decimális-rendszer biztosítja azon speciális igények teljesítését, amelyeket a kamara támaszt könyvtára irányában, egyben lényeges megkönnyítése a könyvtáros munkájának is. A könyvek fölállításának eszménye a szakok (illetve kérdések) szerinti. Olyan bonyolult jelzésnél, mint ami* Vegyük például a hallei egyetemi könyvtár szépen kidolgozott tudományos katalógusát. Ebben a mi katalógusunk 194. oldalán előforduló mű: Giffen: The case against bimetallism a következő jelzéssel bírna: LbV2Dc. A mi rendszerünk szerint 332.42 a jelzése. Melyik a könnyebben olvasható, leírható, megjegyezhető, első tekintetre elválik. 48