Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

lyen például a hallei, ez külön sorszámozás nélkül lehetetten. A decimális rendszernél az indexszámok tizedesszámok lévén, a könyvek egyszerűen osoportszám szerinti rendiben állhatnak. Minden egyes tárgynak ugyanazon állandó jelzése van, következéskép egyazon jelzésű, vagyis egy tárgyra vonatkozó könyvek egymás mellé jutnak. Az indexszám egyúttal sorszám is.

Külön sorszámozást tisztán az tehet szükségessé, hogy egy tárgyra vonatkozó, tehát egyjelzésű könyv több is van a könyvtárban. Ilyenkor a csoporton belül is kell bizonyos rendet létesíteni. Ez lehet betűrend, lehet kronologikus rend, mely esetben külön sorszámozás válik szükségessé. Azt hiszem, hogy az általam követett eljárással ezt a külön sorszámozást is nélkülözhetővé tettem. A könyvek a katalógusban az egyes csoportokon belül időrendben következnek. Ugyanebben a rendben állanak a polcokon is. Így az évszám magától kínálkozik sorszám gyanánt: [1] 892, [1] 893 ... [1] 899, [1] 900 a sorszámok. Az egyest bízvást el lehetett hagyni; amíg a harmadik ezredév végére jutunk, előreláthatólag jobb könyvtárrendszerek lesznek majd és a miénket rég félredobták. Ha egy évből több egyjelzésű könyv van, ezek egyszerűen betűrendben állanak.

A decimális rendszer fölsorolt előnyei mellett nem akarok figyelmen kívül hagyni egy szempontot, a mely szintén lényegesen támogatta a rendiszer elfogadását. A decimális rendszerhez fűződik a legújabb évek nemzetközi kultúmiozgalmainak egyik nem kis jelentőségű ága. Ezt a rendszert fogadta el a brüsszeli nemzetközi bibliográfiái intézet (Institut International de Bibliographie) bibliogáfiai munkálatai alapjául. Számosak ma már azok az intézetek, tudományos társulatok és egyesek, akik hozzá akarnak járulni a nemzetközi bibliográfia nagy

4 Szabó Ervin -— 27

49