Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

Kőhalmi Béla: Szabó Ervin a könyvtáros

elterjedt könyvében* a selejtes irodalom kedvelésével vádolja meg a nagyvárosi munkásokat, de ez ellen a vád ellen Szabó Ervin két hiteles tanút szólaltat meg: az esseni Krupp művek könyvtárosát és a dres- den-plaueni (munkáslakta kerület) könyvtárosát: Walter Hofmannt.

Múzeumi részről is felmer ültek építkezési igények. A történeti múzeumot és a Bárczy által kezdeményezett Modern Galériát szerették volna egyesítve tető alá hozni. Múzeológusok brosúrái is sürgették ezt. Szabó Ervin barátjával, Meller Simon-nal, a Szépművészeti Múzeum nagynevű igazgatójával beszélte meg a két, illetőleg három nagy kultúrintézet közös elhelyezésének kérdését. Így született meg „A városi múzeumok föladatai és a Fővárosi Múzeum” c. tanulmánya 1913-ban, nyilván azon meggondolás alapján, hogy a föltétlenül csak a város centrumában elhelyezhető új Székesfővárosi Múzeum és Modern Galéria a Városi Könyvtárral és Szabad Főiskolával együtt oly impozáns terv képét adná, amely más elhatározásra bírhatja a főváros urait. Ügy szól hozzá — írja — mint laikus. Ezt a szerény megállapítást alaposan lerontja az a jól informáltság, amelyet a füzet végén felhasznált modern szakirodalomból merített. Ezt bizonyítják a tanulmány bő jegyzetei is. Tüzetesen fejti ki a múzeumok demokratizálásának módszereit és alapos tájékozottsággal tárgyalja Budapest múzeumi feladatait. Tanulmányának utolsó bekezdése árulja el vállalkozása célját. Ezt írja: „A Városi Nyilvános Könyvtár és Szabad Főiskola évek óta vajúdik. Bár az építési költségek rendelkezésre állanak és a telek is megvan, nem tud megszületni. An* Das Proletariat.