Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

A fővárosnak már most is van, (ha új keletű is, de elég nagy államtudományi könyvtára, amely hamarosan hézagpótló intézménnyé lett. A tudományok fejlődése okozza, hogy a régi könyvtárak inkább a régi, humanisztikus tudományok irodalmával vannak fölszerelve és hajlandóságuk is ezek irányába vonzza őket; a sokkal fiatalabb, de mind nagyobb szerepet játszó társadalmi tudományokkal nehezen tudnak megbarátkozni. De ha akarnák is, nem tehetnék csekély dotációjukkal, amely arra is bajosan elegendő, hogy régi készleteiket kellően fejlesz- szé'k. Hogy ezt a hézagot kitöltötte: a Fővárosi Könyvtár már ma fontos funkciót teljesít a budapesti könyvtárak sorában.

Természetes az is, hogy az új nyilvános könyvtár megalakításánál másból, mint a fővárosnak már ma 80,000, addig bizonyára majd 100,000 kötetet számláló gyűjteményéből kiindulni nem lehet. S így már ez a tekintélyes államtudományi könyvkészlet is előre megszabja az új könyvtár kidomborodó jellegétMindezek alapján azt hisszük, hogy az erők célszerű fölhasználása és a helyi szükségletek irányába eső korlátozás volna, ha a fiókok általános jellegének csorbítatlan megóvása mellett az új könyvtár központja csak a társadalmi tudományok — és természetesen határtudományaik terén törekednék oly teljességre, hogy a szakemberek és kutatók igényeit is kielégíthesse; s bár az irodalom egyéb ágait sem hanyagolná el, sőt ezek irodalmával szükségkép gyarapodnék, (minthogy a fiókoknak időről-időre kicserélt anyaga kell, hogy a központba visszakerüljön) — azokban az elsőbbséget a régi tudományos könyvtáraknak engedné át.

Csak az ezután talán létrejövő munkamegosztás a tudományos könyvtárak közt, és azonkívül a gyakorlat alapján lehet majd pontosan megállapítani a társadalmi

237