Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

irodalmat tart készenlétben. Ebben viszont egyezik a régi népkönyvtárral. De ettől is eltér a szépirodalom modernsége és általánossága, másrészt a tudományos irodalom célzatosság nélkül összeválogatott gazdag gyűjteménye által.

IV.

A községi könyvtárak költségei.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen könyvtár drágán dolgozik. Távolról sem olyan drágán ugyan, mint a tudományos könyvtárak, de nem is olyan olcsón, mint a régi népkönyvtárak. Azonban mindenesetre jobban. Mert ezekre a könyvtárakra igazán áll a mondás: olcsó húsnak híg a leve.

Azonkívül azt is meg lehet állapítani, hogy a községi nyilvános könyvtárak költségei jóval magasabbak, mint a tudományos könyvtárakéi. Több kiadást okoz náluk a forgalomnak minden módon erőltetése és a nagy személyzet és decentralizált szervezet, ami a nagy forgalomnak elő- föltétele. A művelt világ 20 nagy könyvtára közt, amelyek évi költségvetése negyedmillió koronánál nagyobb, csak 8 állami (tudományos) könyvtár van; a többi községi nyilvános könyvtár. A világhírű British MuseumoX, a föld legnagyobb tudományos könyvtárát, nem kevesebb, mint két községi könyvtár előzi meg a sorban, s míg egy millión felüli költségvetése csak 2 állami könyvtárnak van, addig községi könyvtár 5 van ilyen, köztük négy amerikai, de egy angol is.* Előrelátható, hogy Budapest új községi könyvtára is nagyobb igényeket támaszt majd a főváros közönségének áldozatkészsége iránt, mint amilyenre tudo* L. a 14. táblázatot a Nemzetközi Könyvtárstatisztikánál.

233