Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

mányos könyvtáraink szükségletei alapján minálunk talán számítanak. De már hozzászokhattunk, hogy a községi költségek sokkal nagyobb hányada jut kulturális, speciálisan népművelési célokra, mint az államiaké: hisz míg a magyar állam közoktatásügyi kiadásai az összes állami kiadásoknak alig 4°/o-át teszik, addig Budapest városa összes költségeinek teljes egy negyedét, 25°/o-át, költi iskolái föntartására.

De épen mert a főváros közoktatási kiadásai máris magasak, mindent el kell követnünk, hogy a község közvetlen anyagi hozzájárulása az új könyvtár költségeihez a lehetőség határáig alacsony maradjon.

Ha azonban a község anyagi erőivel való takarékosságot nem akarjuk a könyvtár szolgáltatásai rovására elérni — és bizonyára nincs senki, aki ezt akarná — akkor már eleve, a könyvtár működési programmjának és szervezetének megállapítása alkalmával kell utakat és módokat keresnünk, hogy a község közvetlen anyagi igénybevételét csökkenthessük.

Ennek három lehetőségét látjuk.

Specializálás és munkamegosztás, mint a költségek leszállításának egyik eszköze.

Az első bizonyos korlátozó elvek fölállítása a könyvtár anyagának fejlesztésére nézve. Nem azt értjük ezen, hogy az új könyvtár mondjon le az általánosságról, tegyen le arról a követelményről, hogy az irodalom minden ága képviselve legyen benne. Minden ilyen kísérletnek csak az a hatása lehetne, hogy a népesség egyes rétegeit elriassza a könyvtártól. A könyvtárnak általános könyvtárnak kell maradnia. De mint tudjuk, az általános könyvtárak összetétele is igen különböző. Némelyekben a régi irodalom túlnyomó, másokban az új ; egyesek főként természettudo234