Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

1907-ben. Valamennyi többi könyvtárnak kölcsönfor- galma ennél csekélyebb. Ezért csak az összesített eredményeket elemezzük.*

Azt látjuk mindenekelőtt, hogy az összes budapesti népkönyvtárak állománya 1907-ben alig lehetett több

55,000 kötetnél, s mivel az évi gyarapodás kb. 5,000 kötet, máig is alig haladta meg a 65,000-et- Kitűnik továbbá, hogy mindezek a könyvtárak mintegy 115,000 kötetnyi forgalmat, ebből 92,000 kikölcsönzést értek el. Végül azt látjuk, hogy mintegy 10,000 koronát költöttek könyvekre,

5,000-et személyzetre és összesen kb. 20,000 koronát adtak ki.

Ezek az adatok magukban véve semmit sem mondanak. Értelmüket csak úgy ismerhetjük meg, ha hasonló adatokkal összevetjük.

Ezúttal megint nem megyünk messzire. Megint megállunk Bécsnél, amelynek népkönyvtárügye még alkalmasabb a mienkkel való összehasonlításra, mint tudományos könyvtárügye. Bécs városa ép oly keveset költ nyilvános könyvtárakra, mint Budapest s így azok ott is majdnem kizárólag a társadalom áldozatkészségén épültek föl; az állam és község támogatása aránylag ugyanolyan méretű, mint Budapesten, sőt talán valamivel kisebb.

Bécs népességének olvasószükségletét ma nagyjából négy egyesület látja el, amelyek az 1909. évben 3,4 millió kötetnyi kikölcsönzést értek el. Ez azt jelenti, hogy Bécs egy-egy lakójára átlag 1,7 kölcsönzés esett.11 Budapesten ellenben az összes népkönyvtárak kölcsönforgalma ugyanakkor körülbelül 100,000 kötetet, tehát fejenként 0,12-őt tesz ki. Ez a bécsi hányadnak '/u része. Vagyis mialatt

* V. ö. az 5. táblázattal. (A budapesti könyvtárügy statisztikája.)

220