Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

Budapesten ÍÓ ember 1 kötetet, addig Bécsiben ugyáii- annyi ember 15 kötetet olvas el.

A négy bécsi könyvtáregyesület közt a legjelentékenyebb a Verein Zentralbibliothek.

Ez az egy könyvtár 1908-ban központjában és 23 fiókjában 46 alkalmazottat foglalkoztatott, akiknek 56,000 koronát fizetett, új könyvek beszerzésére 40,000 koronát fordított és 358,000 kötetével 2,000,000 kötetnyi forgalmat csinált. Egy-egy kötetét tehát 5,6-szer forgatta meg. Ugyanakkor a jellegére hozzá legközelebb álló, egyúttal legnagyobb budapesti népkönyvtár, a Budapesti könyvtáregyesület, központján kívül 6 fiókot tartott fenn, tiszteletbeli alkalmazottainak 1,980 koronát juttatott és

30,000 kötetét 38,500 esetben használták; vagyis egy kötete 1,3-szer forgott: tehát nem is negyedrész annyiszor.

Ugyanabban az évben a Zentralbibliothek összes kiadásai 168,000 koronára rúgtak, a Könyvtáregyesületéi 6,300 koronára. Bécsben tehát a forgalom egy esetének költsége 8,4 fillér, Budapesten 16,3 fillér. Ne higyjük azonban, hogy Bécs olcsósága ezúttal a szolgáltatások minőségének rovására ment. Mert mialatt Budapesten, ahol amellett a használók kilenc tizede középiskolai tanuló, 11,000 tudományos könyvet adtak ki, addig a bécsi központ 406,000-et kölcsönzött el.*

Szóval, akár az összes számokat nézzük, akár egyes könyvtárakat hasonlítunk össze, az eredmény mindenkép lesújtó. Budapest népkönyvtárai abszolúte 1/a-ét, relatíve '/н-ét is alig érik el Bécs népkönyvtárai forgalmának. Pedig — ezt itt is meg kell mondanunk — csakúgy, mint tudományos könyvtárak dolgában, Bécs a nyilvános

* L. erről a 7. (A budapesti könyvtárügy statisztikája) és a 23. táblázatot a Nemzetközi Könyvtárstatisztikánál.

221