Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

könyvtár. Mindazonáltal a népkönyvtárügynek ezekben a városokban is hamaros fellendülése azt bizonyítja, hogy a szükségletet ezek sem elégíthetik ki.

Budapest tudományos könyvszükséglete és tudományos könyvtárai.

Vájjon Budapest városa felhozhatja-e még elmaradottsága mentségéül az állami, intézeti, egyesületi é: egyéb könyvtárak nagy számát?

Ez a kérdés annak a megállapítását követeli meg, hogy Budapest könyvtárai a lakosság olvasószükségletél mennyiben elégíthetik ki.

Puszta számszerű összehasonlításokkal ezt a kérdést alig lehet eldönteni- Ha azt látjuk a főváros statisztikai évkönyvében, hogy Budapest jelentékenyébb könyvtáraiban 1906-ban kb. 12/з millió kötet könyv volt és ezzel szemben azt olvassuk, hogy Greater London nyilvános éí közigazgatási, egyesületi és intézeti könyvtáraiban kb 8 millió, Berlinben kb. 5 millió kötetet számlálnak,1 vagyis Londonban egy, Berlinben két, Budapesten ellenben majd két és egyötöd kötet esik egy lakóra: akkoi kedvünk volna elbíznunk magunkat. Amikor azonban tudományos könyvtárakról van szó, ez az arányszám keveset jelent. Nagy tudományos központokban a kérdés az: megtalálhat-e a kutató minden könyvet, amelyre tudományos munkájában szüksége lehet. Erre a kérdésre pedig még a 8,000,000 kötettel és — amit első helyen kellett volna említeni — a páratlan British Museum-mal bíró városra vonatkozólag is így ír egy kiváló szakember: Boswell kijelentése, hogy „azt hiszem, Londonban minden könyvei meg lehet találni, amely bárhol másutt található”, ma még kevésbé igaz, mint volt 1780-ban, amikoi leírták.8 Mennyit ér ilyen nyilatkozat világában Budapesl 1 73 milliója!?

214