Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

Valóban a szakemberek és kutatók régen tisztában vannak azzal, hogy Budapest tudományos könyvkészletei a legelemibb tudományos szükségletet sem elégítik ki. Hogyan is lehetne ez másként? Budapest Magyarország­nak nemcsak gazdasági és politikai, de szellemi és tudo­mányos fővárosa is. Sőt lehet mondani, hogy az egyetlen, nyugateurópai mértékkel mérhető szellemi központ Magyarországban. 1900-ban az értelmiségi foglalkozást űzők száma közel 22,000 volt itten, köztük 300-nál több főiskolai tanár és 600-nál több tudós, író és hírlapíró. Magyarország irodalmi termelésének kilenc tizedrészét Budapest szolgáltatja. Itt székelnek az összes, országos nevű tudományos és irodalmi intézetek, testületek és egyesületek, innen indul ki a legtöbb haladottabb szellemi mozgalom és itt futnak össze a vidék valamenyi életképes kezdeményezésének szálai. Ha Budapest szellemi ver­senyre akar kelni a külfölddel, a szellemi munka ugyan­olyan apparátusával kell bírnia, mint a művelt külföld szellemi központjainak. Mégis nincs Budapestnek egyet­len, nyugateurópai méretekkel mérhető tudományos könyvtára! Olyan jellegű nemzeti könyvtár, amilyen Angliában a British Museum, Franciaországban a Bibliothèque Na­tionale, az Egyesült-Államokban a Library of Congress, Németországban a Kgl. Bibliothek, Ausztriában a Hof­bibliothek, stb. stb., Magyarországon egyáltalán nincsen. Mert ezek a nemzeti könyvtárak nemzeti irodalmukon kívül a külföld tudományos és szépirodalmát is gyűjtik és tudvalévő, hogy némelyik közöttük, például a British Museum vagy a Library of Congress, gazdagabb gyűjte­ményekkel bír más országok irodalmából, mint maguk az illető országok nemzeti könyvtárai.® A mi nemzeti könyv­tárunk, a Nemzeti Múzeum könyvtára ellenben csak az aránylag kistermésű magyar irodalmat kultiválja és — 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom