Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

em kevésbé fontos ága, a könyvtárügy, kevés figyelemén részesült.

Az összehasonlításra alkalmas és rendelkezésünkre .110 adatok szerint a főváros 1906-ban fcb. 50,000 koronát öltött könyvtáraira, ha a különböző iskolai könyvtárakra liadott 30,000 koronányi összeget is könyvtári kiadásnak ekintjük. Ez, mivel az iskolai könyvtárak költségei már z iskolafentartási költségekbe be vannak számítva, ösz- zes rendes kiadásainak alig V20 százaléka (0,05°/o); ma, 910-ben, négy év múltával, még nem egészen V10 száza- ék (0,09°/c). Alig ismerünk nyugateurópai várost, amely- >en a könyvtári kiadások ily csekély hányaddal szerepellek. Nem is szólva Liverpoolról, ahol ez a hányad l,4°/o, vondon például rendes kiadásainak 0,93°/c-át költi könyvári célokra, Berlin 0,2°/o-át, és még a népkönyvtárügy erén nagyon elmaradt Páris is 0,13°/o-át. Pedig nyilván- raló, hogy minél nagyobb egy város, költségeinek annál isebb hányada elég arra, hogy lakosságának legalább lenni könyvszükségletét kielégíthesse. Ezért is más nagyvárosokban ez a hányad nagyobb.*

Budapest városának ebben a tekintetben elmaradottágát sokszor megrótták már.6 A község védelmére föl ehetne hozni, hogy a legnagyobb európai városok áltálban később kezdtek a népkönyvtárüggyel törődni, mint isebb nagyvárosok. London például csak 1886-ban ala- lította meg népkönyvtárait és még 1890-ben alig 1U millió oronát költött rájuk, amikor pedig lakosainak száma túl olt a négy millión. Berlinnek már 1871-ben volt annyi akója, mint Budapestnek ma, de népkönyvtáraira még nyolcvanas évek elején sem költött 30,000 koronánál öbbet.® Ennek a jelenségnek egyik oka bizonyára az, logy a fővárosokban sok az állami, intézeti és kölcsön* L. a 15. táblázatot a Nemzetközi Könyvtárstatisztikánál.

213