Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

a harmadik: külön bevételi források megnyitása a könyvtár számára.

Mi mind a három módot megvalósíthatónak tartjuk, sőt valamennyit olyannak ítéljük, hogy a könyvtár szolgáltatásainak tökéletességét éppen fokozná.

Az elsőre vonatkozólag nézetünk az, hogy általános, a tudományok és az irodalom valamennyi ágát egyforma gonddal ápoló könyvtárt európai városok egyáltalán képtelenek fönntartani. Ez csak amerikai városok számára lehetséges. New York városa 2Vs millió koronát költ éven- kint könyvtárára, Boston 1.8 milliót s így tovább. A British Museum könyvtára vagy a berlini Kgl. Bibliothek vagy a párisi Bibliothèque Nationale, tehát európai nagy nemzeti könyvtárak ennél jóval kisebb költségvetéssel dolgoznak. Hogyan vehesse föl ezekkel a versenyt városi könyvtár, amelynek a tudományos könyvtár funkcióját össze kell kötni az ú. n. népkönyvtár funkcióival? Meggyőződésünk szerint Budapest főváros könyvtára csak úgy működhetik majd tökéletesen, ha mindkét funkcióját megszorítja. Nevezetesen mint tudományos könyvtár specializálja magát arra, ami a többi budapesti könyvtárakban amúgy sem talál kellő képviseletet, és amiben eddig is általánosan elismert működést fejt ki: a társadalmi tudományokra, legszélesebb értelemben, beleértve tehát a filozófiát csakúgy, mint az újabb történelmet, a pedagógiát úgy mint az általános természettudományt. A tudományok egyéb ágait pl. a nyelvtudományt vagy a leíró természettudományokat, a technikát, művészetet vagy a teológiát stb. amelyek más budapesti könyvtárakban mindenesetre teljesebben érvényesülnek, csak olyan mértékben ápolni, amennyire azt szűkebb értelemben vett népkönyvtári feladatai megkövetelik: tehát ezen tudományoknak csak alapvető, határtjelző képviselőit vásárolni. Viszont mint ú. n. népkönyvtár lemondana egy nagy

13* — 27 /

195