Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

II. A Fővárosi Könyvtárral kapcsolatos cikkek és tanulmányok

centrális szépirodalmi könyvtár igen költséges létesítéséről, ellenben ehelyett jól fölszerelt, 5—10.000, a szükség szerint mindújra kicserélt kötetre berendezett, a központi tudományos könyvtárból igazgatott kerületi számykönyv- tárak és olvasótermek útján gondoskodnék Budapest lakosságának szépirodalom és könnyebb tudományos irodalom iránti szükségletéről.

A második módja a költségek megosztásának az Országos Tanács emlékirata kapcsán önként kínálkozik. Ahelyett, hogy az Erzsébet Népakadémia a rendelkezésére álló 4—500,000 koronát, aminek csak évi kamatja is 15—

25,000 K., önállóan használná föl könyvtár létesítésére: nyilvánvalóan csak kis és ezért hiányosan működő könyvtárra — az erők ezen szétforgácsolása helyett egyesítse anyagi és szellemi erőit a fővárossal és a vezetésben megfelelő befolyás biztosítása ellenében bocsássa vagyonát a nagy fővárosi könyvtár rendelkezésére. A hozzájárulás arányában lehetséges volna azután egy, esetleg két szárny- könyvtárnak vezetését — amelyekben természetesen fölolvasótermek is volnának —• az Erzsébet Népakadémiára bízni.

Hasonló összeműködés lehetőségét más egyletekkel is lehetne keresni.

Ugyancsak már az új könyvtár megteremtésénél és később is az évi költségvetés összegében ném kis tényező volna ma nagyrészt parlagon heverő, kellően ki nem használt vagy pénzhiány miatt kellően nem fejleszthető intézeti, hivatali, egyesületi, iskolai stb. könyvtáraknak (főként a város tulajdonában levőknek vagy a város által támogatottaknak) a nagy könyvtárba beolvasztása illetve egyenkint csekély, de együttvéve tekintélyes évi dotációjuknak a nagy könyvtári dotáció kiegészítésére fölhasználása.

Harmadik módul önálló bevételi források nyitását

196