Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

zett agitáció nagy hullámokat vert országszerte. Lehetetlen, hogy ez az agitáció ne élt volna a sajtó fegyverével, ne adott volna ki legalább röplapokat. Egyről a „P. H.” is tesz említést: a lázításért letartóztatott Kecskés nevű pesti ügyvéd proklamációjáról, melynek címe volt: „Kenyeret a népnek!” Alighanem sok született ilyen ezekben az izgatott napokban.

De nem volna teljes e korszak irodalma a kommunizmus bírálatai vagy ismertetései nélkül. A forradalom idejéből elsősorban maga a „Pesti Hírlap” mellőzhetetlen. Abban írta az angol demokratikus parlamentarizmus eszméitől telített Kemény Zsigmond ragyogó cikkeit minden túlzás ellen: a konzervatív és nemzeti ellen éppen úgy, mint a szociális és politikai ellen. A 48 előtti időkből Trefort dolgozata a „Tudománytár” 1842. évi folyamában és Lukács Móricé az 1843-ifci Athenaeumban méltó említésre.* Ugyancsak nagyon figyelemreméltó ugyanennek Owentől inspirált cikke Bajza „Ellenőr”-jében: „Néhány eszme az egyesületi jog körül”.

S a forradalmat követő évek irodalmából lehet-e mellőzni ismét Kemény Zsigmond brilliáns köteteit (Forradalom után, Még egy szó a forradalom után), amelyekben épp oly tág látókörrel vizsgálja a szociálizmus magyar lehetőségeinek kérdését, mint Magyarország és a Monarchia sorsának és viszonyának külpolitikai meghatározóit. És természetesen nem lehet kihagyni Eötvösnek Uralkodó eszméit sem.

S azután is, főként a 60-as és 70-es években, a szo- ciálizmussal gyakrabban találkozunk, kivált a folyóiratokban, mint a magyar munkásmozgalom akkori fejlettségi

* L. ezekről: Ernst Czóbel, Zur Verbreitung der Worte „Sozialist” und „Sozialismus” in Deutschland und Ungarn. Archiv f. die Gesch. d. Sozialismus, Bd. 3, 1913, p. 484—5.

184