Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

fokának és jelentőségének megfelelt. Az emigráció sok tagja élénk összeköttetésben volt a munkás internationale úttörőivel és vezetőivel és hazajővén, sok tekintetben más szemmel nézte a szotiálizmust, mint osztály- és pártállásukból következett volna. így megérthető, hogy pl. a „Vasárnapi Újság” hamarább közölte Bakunin és Marx arcképeit, mintsem ezek eszméi itt gyökeret eresztettek volna. Ez irányban is, azt hisszük, úgy a magyar történet- írásnak, mint a könyvkedvelésnek termékeny mezői feküsznek még.

S ha majd a bibliofilek rávetették magukat erre az irodalomra, elvárhatjuk, hogy a mi közkönyvtáraink is több figyelemmel lesznek reá. Hisz ezzel is úgy vagyunk, mint a társadalom egyéb funkciójával: a játék megelőzi a munkát. Néhány évvel ezelőtt még azt rótta meg a Fővárosi Könyvtár egy bírálója, hogy ringy-rongy szociálista röpiratokat gyűjt. Néhány évtizeddel ezelőtt meg arról panaszkodott két igen kiváló, azóta vezető angol szociálpolitikus, hogy a British Museum ignorálja a munkás- mozgalom irodalmát. Most meg azt olvassuk a „Zeitschrift für Bücherfreunde” legújabb számában (1916. H. 3. Beiblatt, p. 128), hogy az amsterdami egyetemi könyvtár kiadta a Quaek-féle híres szociálista gyűjteménylajstromát: s a „Zeitschrift” nagy részletességgel ismerteti különös ritkaságait. így hát remélhetjük, hogy egy-két évtized múlva minálunk is nemcsak kedvtelés lesz a szociálista irodalom gyűjtése, hanem hivatalos kötelesség is. Siessenek hát amatőrjeink.

SZABÓ Ervin.

Könyvtári Szemle, Bp. 1916.

Első füzet. p. 42—46.

185