Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

J. D. Brown, 50 000-re teszi a művek számát, amelyeket községi nyilvános könyvtárnak megőriznie érdemes; tehát annyira sem, amennyi a három nagy kultúrnemzet évi könyvtermelése. A British Museumban ellenben 3 millió kötet van.

Ennek a raktárcsökkentő tendenciának irányába más tényezők is hatnak. Mégha oly szigorúan válogatjuk is meg a könyveket, amelyeket a nyilvános könyvtárba valóknak tartunk: a könyvtermelés olyan óriási és a kereslet olyan nagy, hogy pénzügyi okokból előbb-utóbb a nyilvános könyvtár is arra szorul, hogy lemondjon az egyforma mindenoldalúságról és a legélénkebb helyi szükséglet irányába specializálódjék. Nemcsak válogatja tehát a könyveket, hanem túlnyomóan csak egyes tudományágakból válogatja, tehát — relative — még kevesebbet vásárol. Az előbb idézett angol könyvtáros szerint a községi könyvtár hasznos gyarapodása évenkint legfeljebb 6000 kötet.

Ha ez talán túlzott korlátozás is és ha épen a speciá- lizálódás sokszor ellenállhatatlanul arra tereli a könyvtárt, hogy a maga sajátos területén nagyobb teljességre törekedjék, azért az ritkán fog bekövetkezni, hogy sok százezer, vagy millió kötet elhelyezéséről kelljen gondoskodnia.

Másrészt a könyvtár egyenesen erőlteti, hogy még ezek a könyvek se időzzenek sokat a raktárban. Azt tartja, hogy a könyv sokkal jobb helyen van az olvasónál, s a raktár inkább csak olyan éjjeli menedékhelyforma vagy üdülők menháza az épen használaton kívül levő könyvek számára. Circulez, circulez — hajszolja a rendőr Anatole France szegény Crainquebille-jét; a nyilvános könyvtár könyvtárosa épen -nem rendőr, de 6 sem szereti, ha könyvei sokáig egy helyben maradnak.

A nyilvános könyvtár ezen ex-panziv és aggressziv

136