Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Az előkészület évei (1904-1909)
1909-ben már a nemzetközi kapcsolatok révén mind jelentékenyebbé válik a külföldről ingyenesen érkező küldemények aránya a gyarapodásban. Az 1909-es év III. negyedéről szóló jelentés például a svájci Brown & Bovery cég 14 kötetes, a berlini városi tanács 19 kötetes, a philadelphiai Free library 19 kötetes, a heidelbergi egyetem 70 kötetes, a new-yorki „State library” 34 kötetes, a washingtoni Library of Congress 400 kötetes küldeményeit nyugtázta, nem is szólva az 1—10 kötetből álló nagyszámú ajándékról. 1909-ben különösen az USA-val élénk a kapcsolat s a legnagyobb adomány, azaz inkább mondhatjuk: csereküldemény, a New York Public Librarytól érkezik. Ez 465 darabból áll és viszonzása a fővárosi könyvtár által előzőleg küldött két ládát megtöltő könyvküldeménynek.1 Az akciót a budapesti és vidéki hatóságokra és intézményekre is kiterjesztették és a statisztikai hivatal által még Kőrösy József igazgatása idején kiépített kapcsolatokat is tovább ápolták és fejlesztették. A fővárosi könyvtár volt az első olyan magyar közhivatal, amely a hivatalos részről kényszerűen engedélyezett munkásszervezetekkel is jó kapcsolatokat épített ki. Ilyenek voltak: a könyvkötők, a nyomdászok, a budapesti szoba- és ablaktisztítók, a kovácsok egyesülete,a Szabó Ervinhez közelálló Társadalmi Forradalom című anarchista folyóirat szerkesztősége stb., a könyvtár tőlük is kapott ajándékokat. EURÓPAI SZINTŰ VÁROSÜGYI KÖNYVTÁR A gyarapítási politika irányából bontakozik ki előttünk a könyvtár új „profilja”, jellege, más szóval: a beszerzett könyvek tartalmából lehet következtetni, milyen gyűjtőkörű könyvtár alapjait rakta le Szabó Ervin 1904—1909 között. Az 1903-as szervezeti szabályzat azt írta elő, hogy a gyűjteményt statisztikai, városigazgatási és a Budapest történeti irányban kell fejleszteni. A két előd közül a statisztikai könyvtártól örökölt statisztikai és közigazgatási, és az ugyanattól, valamint a fővárosi levéltártól örökölt Budapest múltjára vonatkozó anyag bizonyos mértékben már arra predesztinálta a könyvtárat, hogy a szabályrendeletileg meghatározott irányban fejlődjön. A régi könyvtárak egyesítéséről szóló 1906-os jelentésben Szabó Ervin kiemelte, hogy a levéltártól örökölt gyűjteményben a nagyarányú selejtezés után a főváros története szempontjából értékes részt talált. „Ennek az anyagnak javarésze a könyvtárnak egyik legfontosabb ágát, a Budapestre vonatkozó anyagot gyarapította 1304 munkával”.2 Szabó Ervin nagy fontosságot tulajdonít a Budapest-történeti művek gyűjtésének, e tekintetben Toldy László művét folytatta. Budapest története szempontjából értékes könyvek kerültek át a statisztikai könyvtárból is az új fővárosi könyvtárba. A gyarapodásról adott részletkimutatások esetről-esetre kiemelték az állomány e részének gazdagodását. Az utóbb (1914-ben) „Budapesti Gyűjtemény” elnevezés alatt a könyvtár önálló részlegévé lett várostörténeti anyag fejlesztését szolgálta egy 1906-os kiadású ízléses, kétszínnyomásos körlevél-minta, amelynek segítségével a legkülönbözőbb fővárosi szerveket, hivatalokat, intézményeket, testületeket hívták fel arra, hogy kiadványaikat küldjék meg rendszeresen a könyvtárnak, tekintve, hogy „a fővárosra vonatkozó irodalomnak túlnyomó részét a Budapest területén működő hivatalok, intézetek, egyesületek, stb. kiadványai, vagyis a rendes könyvárusi forgalomban csak elvétve szereplő irodalmi termékek teszik”. A továbbiakban a körlevél rámutat arra, hogy a fővárosi könyvtár lehetőleg teljességre törekszik a Budapestiensék gyűjtésében, ez a feladat kulturális érdekeket szolgál, ezért kéri a címzetteket, hogy a jövőben külön felszólítás nélkül is juttassák el nyomtatványaikat a könyvtárnak. A várostörténeti anyag gyűjtésében tehát a könyvtár követte a szabályrendeletben adott utasítást, de ennél is tovább ment: az 1906—1909 közötti beszerzésekről szóló jelentésekben azt látjuk, hogy az eredetinél tágabban értelmezte a közgyűlés szándékát és nemcsak Budapestre, hanem a vidéki, sőt külföldi városok életére vonatkozó irodalmat is bevonta gyűjtőkörébe. Tette ezt olyan mértékben, hogy az idegen városok irodalmának beszerzési aránya csakhamar túlszárnyalta a budapesti vonatkozásúakat. így az első, nyomtatásban is megjelent kimutatás szerint3 1905. januártól 1907 márciusáig a Budapest Gyűjtemény 696 művel, a külföldi városok irodalmáé viszont 991-gyel növekedett. A könyvtár gyarapításáról készített szakrendi kimutatás szerint a (jövendő) Budapesti Gyűjtemény állományát, amely 1905. január 1-én (a külön rovatban feltüntetett „Budapesti részvénytársaságok iro1 A Főv. Könyvtár Értesítője 1910. 7. old. 2 Irattár. Évi jelentések. 3 A Főv. Könyvtár Értesítője 1907. 3. old. 50
