Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
álláspontját fogadta el és 89/1903. határozatával szentesítette a Múzeumi és Könyvtári Bizottság valamint a közoktatási ügyosztály által kidolgozott és jóváhagyott szervezeti szabályzatot: ez volt az első érdemleges lépés a mai gyűjtemény megteremtése felé. íme az 1903-ban jóváhagyott és papíron (mert a könyvtár szervezete néhány év alatt gyökeresen átalakult) 1911-ig érvényes szervezeti szabályzat 1 §-a és a továbbiak tartalma dióhéjban: „1. §. A fővárosi könyvtár célja egyrészt a közigazgatás menetét általában, másrészt a statisztikai hivatal feladatát különösen elősegíteni, továbbá a fővárosra vonatkozó mindennemű irodalmi termékeket gyűjteni, ehhez képest a fővárosi könyvtár egyszersmind a statisztikai hivatal könyvtára. Ezen könyvtár részére kizárólag csak közigazgatási érdekű, avagy olyan könyvek, folyóiratok stb. szerezhetők be, amelyek a fővárosra bármi tekintetben vonatkozással bírnak, vagy amelyekre a székesfőváros statisztikai hivatalának vagy a többi hivatalnak van szükségük.” A 2. § a fővárosi könyvtárnak a főváros egyéb szakkönyvtáraihoz való viszonyát rendezte. Ennek keretében kimondotta: a többi könyvtárak a levéltári gyűjteményen kívül, ha fenntartásuk indokolt, helyükön maradnak, de (a városi iskolai könyvtárakat Kivéve) azok állományáról és gyarapodásáról a fővárosi könyvtárhoz kell időről-időre jelentest tenni, a fölös könyveket oda kell továbbítani. A 3. § tíz tagú könyvtári bizottság szervezéséről intézkedett. A 4. § a Toldy-féle fővárosi könyvtárnak a statisztikaiba való beolvasztását rendelte el. Az 5. § szerint a könyvtár személyzete: egy könyvtáros, egy könyvtártiszt, két szolga. A 6. § Kimondta: a főváros összes kiadványaiból egy példány a fővárosi könyvtárt illeti. A 7. § szerint a városhoz érkező nyomtatványokat is oda Kell irányítani, a 8—9. §-ok a költségvetési keretről, annak felhasználásáról, a 10. § az ajándékok kezeléséről, a 11. § a könyvek cseréjéről, a 12. § az állomány nyilvántartásáról, leltár, katalógusok, kölcsönzési nyilvántartó készítéséről, a 13. § a nyitvatartásrói, a 14—15. §-ok a kölcsönzés módjáról intézkedtek. A 16. § kimondta: ha majdan a fővárosi könyvtárt önállósítanák, úgy az köteles a statisztikai hivatalt a számára szükséges szakkönyvtárral felszerelni. A nevezetes okmány záradéka hívta fel a tanácsot: terjesszen utólag javaslatot a közgyűlés elé a könyvtári személyzet kijelöléséről. A szavazás előtt csak kevesen szóltak hozzá a javaslathoz, egy kivételével ezek is pártfogolták, ugyanakkor felettébb lekicsinylő módon nyilatkoztak a levéltári „fővárosi könyvtáriról, amely a fennállása alatt élvezett nem jelentéktelen dotáció, a közel félszázezer Korona ellenere elenyészően kevés könyvet vásárolt, de nemcsak pénzügyei voltak nagyon zavarosak. A bizottsági tagok saját tapasztalataikra hivatkozva hangoztatták, hogy a Toldy-féle könyvtár anyagát tervszerűtienül gyűjtötték, a teológiai munkák túltengeneK benne, meglevő katalógusai használhatatlanok, a keresett könyvekhez nem jutottak hozzá. Csupán Toldy előzékenységéről, mellyel a bizottsági tag olvasókat fogadta, volt jó szavuk, de ezt is azzal egészítették ki: Toldy szívelyessége nem kárpótolta őKet könyvtára használhatatlanságáért. Az ellentáborból csupán Toldy kért szót: azt igyekezett bizonyítani, hogy könyvtára mégis jó szolgálatokat tett, sokan használták, a teológiai műveKet nem tervszerű vásárlás útján szaporította, azok főként köteles példányokként érkeztek. A 89/1903-as közgyűlési határozat fontos állomása a fővárosi könyvtár történetének: ennek alapján egyesítették a 33 éves múltra visszatekintő statisztikai hivatal könyvtárát—, amely Pest-Buda régebbi tanácsi könyvtárának, valamint a Frank-Könyvtárnak maradványait is magába foglalta —, a Toldy-féle levéltári „fővárosi könyvtárral”. E közgyűlési határozat alapján vált lehetőve, hogy a két régebbi könyvtár szorosan csak könyvbeszerzést szolgáló, együttesen is cseKéiy (a levéltári Könyvtárnál évi 6000, a statisztikainál 500 korona) dotációját egyesítsek és a személyzeti és egyeb kiadások iigyelembevetelével egy élő könyvtár szükségletei szerint ezután differenciáltabb költségvetési keretté bővítsék. A 89/903-as közgyűlési határozat intézkedett első alkalommal állandó és önálló könyvtári személyzet alkalmazásáról. EGYESÍTÉS UTÁN — MEGNYITÁS ELŐTT1 (1903—1904) A fővárosi könyvtár létesítését kimondó 1903. január 21-i közgyűlés tehát egyelőre ugyan csak papíron, mégis egyesítette a régi „fővárosi könyvtár”-at a statisztikaival. A főváros parlamentjének kedvező döntése birtokában Kőrösy József statisztikai hivatali igazgató haladéktalanul munkához látott. A könyvtár ügyének rendezése annál sürgősebb volt számára, mert 1 A forrásmegjelölés nélkül ismertetett és idézett dokumentumokat 1. a Főv. Szabó Ervin Központja Budapesti Gyűjteménye könyvtártörténeti iratai között az „Egyesítés 1903—1904” című dossziéban. 36
