Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
gos Tanácsa elnökéhez appellált, de mindössze annyit ért el, hogy 1898-ban megkaphatta a kurrens kiadványokat, 1901-ben azután a kötelespéldányos jog maradványait is elvesztette, ami csapást jelentett a könyvtár állománygyarapítására. Ezt mutatják a Toldy László által 1902. február 10-i jelentésében adott számok az előző nyolc évben elért gyarapodásról.1 A számokból azt látjuk, hogy amíg 1898-ig 3000—4000 kötet volt a növekedés az előző évekhez képest, 1898-tól már csak 1000—1500. A Kőrösy József által szerkesztett Budapest Főváros Statisztikai Hivatal Havi Füzetei 1903 áprilisi számában jelent meg az 1903 elején felszámolt levéltári „fővárosi könyvtáriról az utolsó állománykimutatás, amely szerint a gyűjtemény beolvasztása előtt 13 298 műből, illetve 21 572 kötetből állott. Röviddel Kőrösy közleménye után a Fővárosi Közlönyben (1903. jún. 26.) Toldy László zárójelentését, hozta, amely a könyvek származásáról is kimutatást adott. Eszerint a könyvek eredete : köteles példányok (1893—1898) .................................................................... 7.151 tétel vétel (a 250 Ft-os akadémiai sorozatot is beszámítva) ............................. 2.558 tétel a jándékok........................................................................................................... 3.814 tétel Érdekes az ajándékozók listája. Első helyen maga a főlevéltáros áll 1131 tétellel. A lista nem kevesebb, mint 591 adományozót említ. Toldy hozzáfűzte: az ajándékok „legalább 80%-át személyes ismeretségeim és buzdításaim alapján kapta a könyvtár.” Külön említést érdemel két tekintélyes ajándék. Az egyik Frey József egykori városi bizottsági tagé (118 tétel), melynek egy része Budapest múltja szempontjából értékes anyag, a másik Xantus Jánosé (423 tétel). Ezeknek az ajándékoknak sok darabját a Xantus János, illetve Frey József nevét feltüntető ex-librisekkel, pecsétekkel megtaláljuk a könyvtár mai állományában is. A Meglehetősen nagy késedelemmel indult és felettébb vontatottan folyt a gyűjtemény könyvtári feldolgozása. Eleinte csak beszerzési naplót vezettek, Toldy 1900 március 16-án kelt visszapillantása szerint ebbe először az akadémiai kiadványokat jegyezték be. (A napló vezetése hanyagul folyhatott, mert az utolsó kimutatás szerint az 1903 márciusában megvizsgált anyag 2076 darabja nem szerepelt a beszerzési naplóban). A főlevéltáros 1894. január 16-i előterjesztésében tett említést először cédulakatalógusról: 12 000 darab katalóguscédula készíttetését kérte a fővárostól, mindjárt mintát is mellékelt. Végül csak 1898 október végén kezdtek az alfabétikus katalógus összeállításához. 1902. február 10-én jelentette Toldy, hogy „A Könyvtárállomány 21 412 darabból állván ebből 10 561 darab lévén katalogizálva 10 851 katalogizálatlan.”2 — vagyis tíz év után, beolvasztás előtt még az anyag fele sem volt katalogizálva... 1 Eszerint a levéltári gyűjtemény állománya így alakult (kötetszámban) : 1894-ben .......... .......... 4 091 1 895-ben .......... .......... 7 368 1 896-ban .......... .......... 10 086 1 897-ben ........... ........ 14 002 1 898-ban .......... .......... 17 741 1 899-ben .......... .......... 18 575 1 900-ban .......... .......... 19 927 1 901-ben .......... .......... 21 412 2 A főlevéltáros a munkaerőhiányt jelölte meg a lemaradás okának, ugyanakkor darabszám mutatta ki az elkészült cédulákat: 1901 végén. a betűrendes katalógus állt 6175 cédulából a szakkatalógus „ 9 220 „ a földrajzi katalógus 600 helyre tartalmazott utalást. A szakkatalógusról először 1900. március 2-án készült nyomtatásban táblázat. A szakrendszert Toldy különböző hazai és külföldi könyvtárak rendszereinek kombinációjából alakította ki és benne a következő főszakok szerepeltek: A betűvel jelzettek: hittudomány B » jj jogtudomány C » „ politika és államtudomány D » „ orvosi tudományok E » » mennyiségtan, természettan és rokontudományok F n » bölcsészet, széptudomány G » „ történelem és segédtudományok H „ „ nyelvtudomány és irodalom I társulati kiadvánvok, veevesek, enciklopédiák Különálló szakkatalógusa volt a budapesti vonatkozású kiadványoknak, mely 1901 végén 1607 cédulából állt. 30
