Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
Az összes eddig felsorolt vonatkozó forrásutalás egybevetése után pedig kétséget kizáróan sikerült megállapítanunk, hogy az idézett szövegű bélyegzővel a Frank-hagyatékot pecsételtette végig a város 1850 tavaszán-nyarán. E könyvek a statisztikai hivatalon keresztül jutottak el mai helyükre: csaknem az összes 1850-es pecsét mellett ott találjuk a statisztikai hivatal 1873-as évszámmal ellátott bélyegzőjének nyomát is.1 Az eddig felbukkant művek alapján mi is megerősíthetjük a fentebb idézett megállapításokat, melyek szerint a Frank-gyűjteményből visszavett anyag értékes része volt a fővárosi statisztikai könyvtárnak. Értékesnek tartották azt a könyvtár 1904-es alapításánál is, amikor a különböző örökségekben nagy selejtezést végezve a Frank hagyaték e töredékét megkímélték és átvették a fővárosi könyvtár állományába. A Fővárosi Statisztikai Hivatal Könyvtára így lett továbbítója a főváros egyik régebbi könyvtára töredékének. Visszatérve a fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának szélesebb értelemben vett históriájára, az iménti változásokat mérlegelve megállapíthatjuk, hogy a Frank Könyvtár számára végzetes 1875-ös esztendő a hivatali könyvtár szempontjából kedvező eredménnyel zárult. Nemcsak a 326 mű átvétele, hanem a közgyűlésnek az a (márciusi 11-i) döntése is elősegítette a gyűjtemény fejlődését, mely szerint a statisztikai hivatalnak, minden más intézményt megelőzve van válogatási joga az ügyészi kötelespéldányokból. Weisz (Földes) Béla 1876-ban megjelent füzetében már arról ad hírt, hogy a könyvtár 1800 művet vallhat magáénak s ezek az országok és a tárgy kombinációjából alakított rendszer szerint vannak felállítva. Közli, hogy növedéki naplót is vezetnek, elkészült a betűrendes katalógus, megkezdték a szak- katalógus felállítását. Külön térképtárat is berendeztek, az aprónyomtatványokat részint dobozokban, részint rekeszes szekrényekben tárolják. A gyűjtemény a hazai és külföldi statisztikai szakmunkákon kívül főként budapesti vonatkozású könyvekből áll. Már az 1876-os híradás kiemelte, hogy a könyvtár széleskörű csereakciót folytat. — 1877-től a „Budapest főváros statisztikai havi füzetei” című sorozat negyedévenként jelentette a könyvtár gyarapodását, cím szerint felsorolva a műveket és megjelölve azokat a hazai és külföldi intézményeket, melyekkel kiadványcserét folytatnak. Később már az egyes daraboknál is feltüntették, hogy honnan mely városból, országból stb. érkeztek. A „Havi füzetek” e közléseiből megtudjuk, hogy a századforduló táján már Oroszországtól Dél-Amerikáig úgyszólván minden fejlett állam hivatalaival kapcsolatot létesített ez a fővárosi intézmény. A statisztikai hivatal könyvtára felállítási rendje, cédulakatalógusai, szakkatalógusa (amelynek 1903-ig többször módosított és finomított táblázatait Kőrösy József említett „Visszapillantás”-ához mellékelte és amelynek a maga nemében kiválóságát, célszerűségét utóbb Szabó Ervin is kiemelte) 1904-től 1913-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (akkor Fővárosi Könyvtár) berendezésének alapjául, kereteiként is szolgált, bár számos módosítással, mert az új célnak kevéssé felelt meg. A könyvtár fejlődéséről szóló minden egyes összefoglalás, híradás kiemelte, hogy a gyarapodás igazi alapja nem az a rendkívül csekély, mindössze 250 forintos vásárlási keret, melyet a város biztosított, hanem az „ingyenesen” érkező könyv és folyóirat-küldemények. Valójában főként széleskörű kiadványcseréről volt itt szó. Ezt pedig az tette lehetővé, hogy magának a statisztikai hivatalnak publikációs lehetőségeiről viszonylag bőkezűen gondoskodott a főváros, nyomdai költségekre kezdettől fogva a könyvbeszerzés összegének 12-szeresét, háromezer forintot bocsátott a hivatal rendelkezésére. György Aladár 1866-ban megjelent úttörő jelentőségű könyvtárstatisztikája (Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. 141. old.), amikor a gyűjtemény akkori állapotáról hozott „pillanatfelvételt”, néhány új adattal is gazdagította a statisztikai hivatal könyvtáráról addig kialakult képet. E szerint: „Az 1870-ben alakult fővárosi statisztikai hivatali könyvtárban a könyvtárnoki tisztet Zeleny Ferenc mellékesen végzi, s a könyvkötésekről és más dologi kiadásokról az általános alapból intézkednek. A könyvtár egy teremből és két szobából áll, tartalmaz 3639 művet 8298 kötetben, melyből 5000 statisztikai munka. Kölcsön nem adnak, de helyben idegenek is olvasnak... Kőrösy József igazgató a nevére érkező könyvek legnagyobb részét átengedi. A könyvek beszerzésénél különösen az elméleti statisztikai, a demográfia és a főváros tanácsi szakosztályainak adminisztratív igényei vétetnek tekintetbe”. A György Aladár-féle statisztikai felvétel az anyag nyelvi megoszlását is feltüntette. A könyvtárban első helyen a német nyelvű könyvek szerepelnek (1624 darab), csak ézután a magyar nyelvűek 1 A Frank-Könyvtárból származó és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi gyűjteményében eddig feltalált művekről, azok tárgyszerinti megoszlásáról részletes kimutatást közöltem A Főv. Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. (1961.) kötetében, p. 90—91. 23
