Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)

A „bethleni konszolidáció” éveiben (1924-1929)

egyesületeknek. Az 1926-os jelentésben írtak először arról, hogy „a régi raktári anyagból” többszáz könyvet adományoztak a törökőri keresztény ifjúsági egyesületnek és a sződligeti olvasókörnek (Krem- mer igazgatónak Sződligeten volt birtoka). 1926-ban már több ezer kötetet küldtek szét többek között a fasiszta „Sas Kör”-nek, a Keresztény Iparosok Olvasó Egyesületének, keresztényszocialista szerveze­teknek. 1929-ben már kereken 8000 kötetet osztott szét a könyvtár, jutott belőle a keresztényszocialista pártnak, a budapesti egyetem Verbőczy Bajtársi Egyesületének, a Pongrác úti kápolna egyesületnek, Horthy testőrségének stb. így hát egyedül 1929-ben több könyvet ajándékozott el fasiszta és klerikális szervezeteknek az intézmény, mint amennyit hatszor annyi idő alatt (1924—1929 között) a könyvtárnak ajándékoztak. Igen valószínűtlennek tartjuk, hogy a konjunktúra idején a diákszervezetek, és kiváltképp Horthy testőrsége valóban elrongyolódott, selejtezésre megérett könyveket kért, illetve elfogadott a fővárostól. Az pedig kétségtelen, hogy a könyvtár ennyire egyoldalú mecénási szerepe még az adott poli­tikai feltételek figyelembevételével is megengedhetetlen volt. Az efféle gazdálkodásnál máskor legalább formálisan az ellenzéki pártok érdekeit is kielégítették, vagyis egy kevés részt adtak a polgári és szociál­demokrata pártokhoz közelálló intézményeknek, szervezeteknek is. Egyelőre azonban az ellenzék sem emelt szót az egyoldalúság ellen (a Népszava is csak az 1930-as évek közepén bírálta ezt a magatartást.) A könyvtárba járó folyóiratok száma és összetétele jól érzékelteti, hogy a Horthy-fasizmus gazdasá­gilag legjobb éveiben, 1924—1929 közt is mélyen alatta maradt ez az intézmény annak a színvonalnak, amelyet Szabó Ervin még az első világháború keserves éveiben is tartani, sőt emelni tudott. A süllyedést külsőleg is jellemzi, ha a könyvtárba 1916-ban, tehát a háború kellős közepén érkező összes periodikák számát vesszük összehasonlítási alapul az 1924—1929 közt járatott időszaki lapokéhoz. A könyvtárba járó összes folyóiratok számai 1916 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1018 448 526 631 761 824 737 A Horthy-fasizmus alatt tehát még a gazdasági fellendülés ötödik évében is csaknem 20% -kai, 194 féle folyóirattal kevesebb járt a könyvtárba, mint az e szempontból különösen nagy nehézségeket okozó első háború harmadik évében. Akkor Szabó Ervinék kiharcolták, hogy még a semleges országokon keresztül érkező antant (angol—francia) folyóiratok zömét is megkapják és így a cenzúra egyeduralma ellenére is ablakot tártak a világ felé. A hanyatlás a Horthy-fasizmus provincialista kultúrpolitikájára jellemző. Emellett bizonyosan szerepet játszott a visszaesésben a „profil” kérdését illető bizonytalanság is. Könnyű volt beszüntetni egy sereg társadalomtudományi folyóirat előfizetését, de nehéz volt eldönteni a határozatlanul körülírt új profil szellemében, mit rendeljenek a régiek helyébe? Végül sok olyan folyó­irat is kiesett, amely a Szabó Ervin idején kiépített kapcsolatok eredményeként csere vagy ajándék­példányként érkezett. BELSŐ MUNKÁK, PUBLIKÁCIÓK Az osztályok és csoportok, a rendelő, a katalogizáló, a központi nyilvános szolgálat, ezen belül a reference-osztály, a kölcsönzés munkája, a kézikönyvtár fejlesztése, a raktározás, a különgyűjtemények munkája a régi síneken haladt, csak éppen nagyon lelassult. Szabó Ervin idején az újonnan vásárolt könyv az olvasóhoz a feldolgozás egyes fázisai után legkésőbb 6 hét múlva jutott el, a Horthy-időkben a 6 hét lassan fél—egy esztendőre növekedett, vagyis az újonnan bedolgozott könyvek katalóguscéduláit 1/2—1 esztendős késéssel helyezték a kartotékrendszerbe. A belső munkák nyilvánvaló hanyatlásának ma már nem tudjuk pontosan okát adni, az elmondot­takból arra következtethetünk, hogy legfőbb tényezői a kisebb létszám és a gyönge szervezés voltak, de minden bizonnyal hozzájárult a munkafegyelem lazulása is. Erre enged következtetni az irattárból elő­került sok olyan körlevél, mely drákói szigorral, fenyegetésekkel igyekszik rendet teremteni. Ezek a körlevelek apróbb fegyelemsértésekért, késésekért szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba, nem ritkán elbocsátással, B listával fenyegetődztek. Idézzünk példának egyet a sok közül. Kremmer 1 1 Az összesítő számokat az egyes évekről kiadott, nyomtatott évi jelentések függelékei „Az egész nyilvános szolgálat át­tekintése” című táblázatok adták meg. A számokban a többes példányokat nem szerepeltetjük, de az ifjúsági lapokat belevettük. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom