Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
A „bethleni konszolidáció” éveiben (1924-1929)
egyesületeknek. Az 1926-os jelentésben írtak először arról, hogy „a régi raktári anyagból” többszáz könyvet adományoztak a törökőri keresztény ifjúsági egyesületnek és a sződligeti olvasókörnek (Krem- mer igazgatónak Sződligeten volt birtoka). 1926-ban már több ezer kötetet küldtek szét többek között a fasiszta „Sas Kör”-nek, a Keresztény Iparosok Olvasó Egyesületének, keresztényszocialista szervezeteknek. 1929-ben már kereken 8000 kötetet osztott szét a könyvtár, jutott belőle a keresztényszocialista pártnak, a budapesti egyetem Verbőczy Bajtársi Egyesületének, a Pongrác úti kápolna egyesületnek, Horthy testőrségének stb. így hát egyedül 1929-ben több könyvet ajándékozott el fasiszta és klerikális szervezeteknek az intézmény, mint amennyit hatszor annyi idő alatt (1924—1929 között) a könyvtárnak ajándékoztak. Igen valószínűtlennek tartjuk, hogy a konjunktúra idején a diákszervezetek, és kiváltképp Horthy testőrsége valóban elrongyolódott, selejtezésre megérett könyveket kért, illetve elfogadott a fővárostól. Az pedig kétségtelen, hogy a könyvtár ennyire egyoldalú mecénási szerepe még az adott politikai feltételek figyelembevételével is megengedhetetlen volt. Az efféle gazdálkodásnál máskor legalább formálisan az ellenzéki pártok érdekeit is kielégítették, vagyis egy kevés részt adtak a polgári és szociáldemokrata pártokhoz közelálló intézményeknek, szervezeteknek is. Egyelőre azonban az ellenzék sem emelt szót az egyoldalúság ellen (a Népszava is csak az 1930-as évek közepén bírálta ezt a magatartást.) A könyvtárba járó folyóiratok száma és összetétele jól érzékelteti, hogy a Horthy-fasizmus gazdaságilag legjobb éveiben, 1924—1929 közt is mélyen alatta maradt ez az intézmény annak a színvonalnak, amelyet Szabó Ervin még az első világháború keserves éveiben is tartani, sőt emelni tudott. A süllyedést külsőleg is jellemzi, ha a könyvtárba 1916-ban, tehát a háború kellős közepén érkező összes periodikák számát vesszük összehasonlítási alapul az 1924—1929 közt járatott időszaki lapokéhoz. A könyvtárba járó összes folyóiratok számai 1916 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1018 448 526 631 761 824 737 A Horthy-fasizmus alatt tehát még a gazdasági fellendülés ötödik évében is csaknem 20% -kai, 194 féle folyóirattal kevesebb járt a könyvtárba, mint az e szempontból különösen nagy nehézségeket okozó első háború harmadik évében. Akkor Szabó Ervinék kiharcolták, hogy még a semleges országokon keresztül érkező antant (angol—francia) folyóiratok zömét is megkapják és így a cenzúra egyeduralma ellenére is ablakot tártak a világ felé. A hanyatlás a Horthy-fasizmus provincialista kultúrpolitikájára jellemző. Emellett bizonyosan szerepet játszott a visszaesésben a „profil” kérdését illető bizonytalanság is. Könnyű volt beszüntetni egy sereg társadalomtudományi folyóirat előfizetését, de nehéz volt eldönteni a határozatlanul körülírt új profil szellemében, mit rendeljenek a régiek helyébe? Végül sok olyan folyóirat is kiesett, amely a Szabó Ervin idején kiépített kapcsolatok eredményeként csere vagy ajándékpéldányként érkezett. BELSŐ MUNKÁK, PUBLIKÁCIÓK Az osztályok és csoportok, a rendelő, a katalogizáló, a központi nyilvános szolgálat, ezen belül a reference-osztály, a kölcsönzés munkája, a kézikönyvtár fejlesztése, a raktározás, a különgyűjtemények munkája a régi síneken haladt, csak éppen nagyon lelassult. Szabó Ervin idején az újonnan vásárolt könyv az olvasóhoz a feldolgozás egyes fázisai után legkésőbb 6 hét múlva jutott el, a Horthy-időkben a 6 hét lassan fél—egy esztendőre növekedett, vagyis az újonnan bedolgozott könyvek katalóguscéduláit 1/2—1 esztendős késéssel helyezték a kartotékrendszerbe. A belső munkák nyilvánvaló hanyatlásának ma már nem tudjuk pontosan okát adni, az elmondottakból arra következtethetünk, hogy legfőbb tényezői a kisebb létszám és a gyönge szervezés voltak, de minden bizonnyal hozzájárult a munkafegyelem lazulása is. Erre enged következtetni az irattárból előkerült sok olyan körlevél, mely drákói szigorral, fenyegetésekkel igyekszik rendet teremteni. Ezek a körlevelek apróbb fegyelemsértésekért, késésekért szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba, nem ritkán elbocsátással, B listával fenyegetődztek. Idézzünk példának egyet a sok közül. Kremmer 1 1 Az összesítő számokat az egyes évekről kiadott, nyomtatott évi jelentések függelékei „Az egész nyilvános szolgálat áttekintése” című táblázatok adták meg. A számokban a többes példányokat nem szerepeltetjük, de az ifjúsági lapokat belevettük. 249
