Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Előtörténet
Mint az azt követő lapokon részletesen bemutatjuk, az átadás feltételeként azt is kiszabták, hogy a Frank gyűjtemény egy csekély — korábban kijelölt — hányadát adják vissza a városnak. (A város tulajdonában visszamaradt és végül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba eljutott könyvanyag ügyével a következő fejezetben foglalkozunk részletesen.) A közgyűlés a kötelespéldányok dolgában is intézkedett, a határozat e passzusát ugyancsak alább ismertetjük. A közgyűlés jószívű döntéséhez csak a miniszteriális áldás hiányzott. 1878. június 2-i keltezéssel megérkezett Trefort Ágoston kultuszminiszter jóváhagyása is, melyet egy „Budapest szabad királyi város közönségének” továbbítandó kegyelmes köszönet kísért. Néhány héttel később, pontosan 1875. július 4-én került sor a végleges odaajándékozás ünnepi aktusára. Az egykori városvezetőségre kevés dicsőséget hozó akcióról tanúskodik az Egyetemi Könyvtár emeleti olvasótermének bejáratától balra elhelyezett,ma is látható nagy márványtábla, melyen a következő szöveg olvasható: „BUDAPEST FŐVÁROS HATÓSÁGA A FRANK TANÁRTÓL ÖRÖKÖLT XIV EZER KÖTETÉT NAGYLELKŰEN AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRNAK AJÁNDÉKOZTA. MDCCCLXXV“ Az idézett iratokból elég világosan kitűnt, hogy nem nagylelkűségről, hanem ellenkezőleg, a közművelődés célját szolgáló kiadásokkal kapcsolatos zsugoriságról volt szó. Az emléktábla a közgyűlés idézett döntésénél mégis hívebben jellemezte a helyzetet, mert nem a „székesfőváros közönségé”-t, hanem csupán a város hatóságát jelölte meg ajándékozóként. Ami az odaajándékozott könyvek további sorsát illeti: egy ideig még számon tartja az emlékezet, melyik részlege az Egyetemi Könyvtár állományának, amely Budapest hatóságának „nagylelkűségéből” jutott az intézmény birtokába. A Magyar Könyvszemle első, 1876-os évfolyamának 113. oldalán olvashatjuk „Az Egyetemi Könyvtár felállítása” című cikkben: „Az emeleten az udvar felé eső folyosón a főváros által adományozott Frank-féle könyvtár van felállítva” —, utóbb ez már csak a könyvtárnak ajándékozott és az állományba beolvasztott gyűjtemények egyike, melyről az Egyetemi Könyvtár múltjáról készült visszapillantásokban néhány sor erejéig illő megemlékezni. Szinnyei József, a nagy magyar bibliográfus például a Fővárosi Lapok 1887-es évfolyamának 94—97. számaiban közölt „Könyvtári emlékek” című Írásában így „méltatta” az ajándékozás aktusát: „Ha egynémely hazafi áldozatkészségéből könyvtárt alapítva tenne is valamit, azt se becsülik semmire. .. .A főváros se ment jó példával elől, midőn a 14 000 .kötetből álló Frank-féle könyvtárt, melyet Frank Ignác Pest városának hagyott, a város pedig miután nem tudott, vagy nem akart abból városi könyvtárat alapítani, az egyetemi könyvtárnak ajándékozta. — Itt legalább használják...” Végül már ilyen csendes feddésekre sem érdemesítik a dolgot, megmaradt a tábla, egy kissé szégyentábla is, egy szomorú, a kultúrát semmire becsülő kornak emléke. AZ ELSŐ HIVATALI SZAKKÖNYVTÁR (1870—1903) Pest, majd az egyesített Budapest városvezetőségének magatartása a hatvanas évek végén — hetvenes évek elején évtizedekkel hátráltatta a városi nyilvános könyvtár megteremtésének ügyét. Az erre irányuló jószándékú, lelkes tervek az irattárba vándoroltak, elkótyavetyélték Frank Ignác kitűnő gyűjteményét. A jelzett évek mégis jelentőssé válnak az 1904-ben életrehívott fővárosi könyvtár számára, egyrészt azért, mert ekkor rakták le annak a statisztikai hivatali könyvtárnak alapjait, amely később tekintélyes gyűjteménnyé fejlődve beolvadt a mai intézménybe, másrészt ugyancsak ebben az időszakban mint említettük, kimentettek egy kicsiny, de értékes töredéket a Frank Könyvtárból s ez is egyik alkotó elemévé lett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak. Mindkét mozzanatról bő levéltári illetve nyomtatott forrásanyag maradt ránk. A főváros statisztikai hivatalának könyvtáráról számos irattári levéltári dokumentum1 és egyéb elszórt adatok mellett a következő fontosabb híradások érdemelnek említést: Weisz (utóbb Földes) Béla: „Das Statistische Bureau- der Hauptstadt Budapest.” (az 1876-ban Budapesten tartott IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus (1 A Főv. Szabó Ervin Könyvtár régi irattárában 1891-től találhatók meg a „Fővárosi Statisztikai Hivatal Könyvtára 1870— 1903” c. dossziéban az idevonatkozó akták, ugyanott a Fővárosi Levéltárban őrzött és a múlt század hetvenes éveiből való dokumentumok filmmásolatai is. E fejezetben forrásmegjelöléssel idézzük a Főv. Levéltár anyagát, de a forrás feltüntetése nélkül idézünk a könyvtár birtokában megtalálható 1891—1903-as iratokból. 2* 19
