Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
„A forradalom melegágya” (1916-1919)
nyák és Keleti Gazdasági Központ Lánczy Leó elnök által aláírt résztvevő írása „a nagyszerű organizáló szakember, a kiváló szociológus, az új nyomokon járó történetíró55 életművét méltatta s azt, hogy a fővárosi könyvtárban a keleti- és Balkán-kérdésekkel foglalkozók számára „megbecsülhetetlen55 gyűjteményt létesített. Szabó Ervin halála az ország határain túl is visszhangot váltott ki. Az osztrák szociáldemokrata Arbeiterzeitung 1918. október 1-i és 3-i számában is megemlékezett róla, a német Zentralblatt für Bibliothekswesen 1918 szeptember—októberi számában pedig a főszerkesztő (Paul Schwenke) írt nekrológot. (231. old.) Az utóbbi híradás nyomán küldötte el résztvevő sorait az ismert lipcsei szakember, Kari Heirmann 1918. november 26-án a könyvtárba1. A Népszava 1918. november 30-i száma adta hírül, hegy a stockholmi Mondo című idó nyelvű folyóirat is megemlékezett Szabó Ervinről. A fővárosi könyvtáron belül részben külső ösztönzésre és segítséggel mozgalom indult Szabó Ervin emlékének méltó megörökítésére. Az intézmény irattárában2 található Kőhalmi Béla 1918. október 2-i indítványa, amelyben javasolta, hogy a könyvtár: 1. felterjesztésében eszközölje ki a főváros vezetőségénél: festesse meg Szabó Ervin arcképét és azt helyezze el a könyvtár tanácstermében. 2. a háború után valamely munkásnegyedben „Szabó Ervin könyvtár55 elnevezéssel nyissák meg az első fiókot; 3. létesítsenek egy nagyobb összegű „Szabó Ervin emléka!ap”-ot, mely célra a Lantos könyvkiadó cég már 1000 koronát fel is ajánlott és az alap kamataiból jutalmazzanak évente egy-egy „Szabó Ervin emlék- felolvasás55-t valamely könyvtári bibliográfiai szaktémáról; 4. az alap előteremtésére rendezzenek a könyvtár előadótermében Szabó Ervin emlékünnepséget belépődíj mellett; 5. a könyvtár legközelebbi évkönyvét szenteljék Szabó Ervin munkássága méltatásának és egy teljes Szabó Ervin-bibliográfiát is mellékeljenek hozzá.3 Egy 1918. október 3-i irat Az Est című laphoz szól, utal arra, hogy a lap filmriportere felvételeket készített Szabó Ervin előző napi temetéséről és arra hivatkozással, hogy a könyvtár „minden rá vonatkozó adatot össze akar gyűjteni55, ajándékképp, vagy fizetség ellenében kért másolatot a filmriportból. Október 16-án Benedek Marcellhez fordult a könyvtár levélben kérve, hogy a Deák Ferenc szabad- kőműves páholy tagsága körében indítson gyűjtést a Szabó Ervin emlékalap javára.4 A KOMMUNISTA PÁRT EGYIK ILLEGÁLIS KÖZPONTJA Szabó Ervin 1918. július 17-én kezdődött betegszabadsága után, amikor annak tartóssága kiderült, előbb Braun Róbert főkönyvtáros, majd az egyébirányú megbízatásai alól mentesített aligazgató, Madzsar József vette át a könyvtár vezetését-, 1918 október 12-én Madzsar hivatalosan is megbízást kapott az igazgatói teendők ellátására.5 Szabó Ervin halála után korántsem ért véget a fővárosi könyvtár és baloldali munkatársainak politikai szereplése, ellenkezőleg maga a könyvtár éppenúgy nevezetes események színhelye lett az 1918. október 31-én győztes polgári demokratikus forradalom periódusában, mint a háború alatt volt. A fővárosi könyvtár az 1918-as őszirózsás forradalmat megelőzően drámai események színhelye volt. Az egyik adalék Madzsar Lilitől, Madzsar József könyvtári aligazgató leányától való, aki tragikus véget ért apja közlését idézve mondta el, hogy a polgári demokratikus forradalom előtti időszakban Madzsar József „egy szakasz bevagonírozásra váró” katona szökését segítette elő a könyvtár központi, Károlyi utca 8. alatti épületén keresztül.6 Valószínűleg ugyanerre a mozzanatra utalt Hajdú Tibor történeti feldolgozásában, amikor leírta: a kegyetlenségéről hírhedt Lukachich tábornok, Budapest teljhatalmú városparancsnoka, hogy a már forradalmi főhadiszállásnak tekintett Astoria szálló környékén felszámolja a hatalom ellen tömörülő katonai csoportokat, 1918. október 30-án a még neki engedelmeskedő haderőből két századot küldött a Reáltanoda utcai főreáliskola épületébe, ahol sikerült 20 tisztet, köztük a forradalmi Katonatanács több tagját elfogni, két menetszázad katonáit lefegyverezni. „Néhány tisztet a fővárosi könyvtárban találtak meg”.7 Olyan drámai pillanatban történt ez a segítségnyújtás, amikor még senki sem tudta: rendelkezik-e a teljhatalommal felruházott Lukachich tábornok megfelelő erővel ahhoz, hogy vérbefojtsa a forradalmat éppen a fővárosi könyvtár közelében, a Szerb utcában elszállásolt bosnyák katonaságra támaszkodva. 1 Uo. 2 Uo. 3 Uo. 4 Uo. 5 Irattár. Madzsar József iratai. 6 Kárpáti Endre: Emlékezés Madzsar Józsefre. = Párttörténeti Közlemények 1959. 2. sz. 185. old. 7 Hajdú Tibor: Az őszirózsás forradalom. 1963. 145. old. 185
