Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
„A forradalom melegágya” (1916-1919)
Dienes László emlékezéséből1 kapunk képet arról, hogyan vettek részt könyvtárosok az 1918. október 31-i polgári demokratikus forradalom győzelmét követő órákban, napokban a politikai akciókban. „A köztársaság kikiáltásának kierőszakolásában nagy szerepe volt a Madzsar József és Babits Mihály köré csoportosult kis társaságnak — írta Dienes — röpcédulákon követeltük a Károlyi-kormánytól, hogy mondja ki a trónfosztást. A tömegtüntetések megszervezésében jelentős mértékben vettünk részt. Babits, Kőhalmi Béla és még néhányan voltunk abban a csoportban, amelyik felvonult az Astoria elé. Itt Babits elszavalta az »Itt a nyilam, mibe lőjjem» című Petőfi verset. Óriási tömeg gyűlt össze, kiáltások hangzottak el: »Le a királlyal!« «Éljen a köztársaság!« Tovább mentünk a Károly-körúton az Andrássy út felé... Madzsar egy másik csoporttal a város másik részén ugyanezt csinálta.” A fővárosi könyvtár irattárában található három további egykorú dokumentum egészíti ki az iméntieket.2 Az egyik a Nemzeti Tanács által 1918. október 31-én kibocsátott nyomtatott „Igazolvány”, amely birtokosának „minden kordonon” való szabad átjárást biztosított a Nemzeti Tanácsnak engedelmeskedő szerveknél, rajta tintával szerepel a szöveg: „Dr. Madzsar József egy. magántanár úrnak”, a spanyoljárvány elhárítására kiküldött „teljhatalmú kormánybiztos”-nak. Ezen kívül még két 1918 november-i keltezésű távirat maradt fenn, az egyik Madzsar Józsefnek, a másik Pikier Blankának szóló meghívás a Nemzeti Tanács nagyválasztmánya ülésére, amelyet „szombaton délelőtt 11 órakor az Országház kupolatermében” tartanak. Több példányban is fennmaradt a könyvtár egykorú iratai között két forradalmi felhívás, röpcédulák, melyek néhány darabjának hátsó üres oldalát utóbb (1919 elején) irat-fogalmazványokhoz is felhasználták. Az egyik felhívás: „Magyarok!”megszólítással az ország függetlenségének követelésére buzdítja a tömegeket, a másik „A magyar intelligenciához” megszólítással a magyarországi nemzetiségekkel való megbékélésre hívja fel az értelmiséget, „morális alapokon nyugvó államszövetség megteremtésére”3 A sokszorosított felhívások bizonyára a könyvtárban készültek-, Dienes ezekre utalt idézett emlékezésében. A forradalom viharában egyébként a polgári radikalizmus két ismert képviselőjét, Madzsar József aligazgatót és Braun Róbert főkönyvtárost csakhamar elszólították a fővárosi könyvtárból, hogy fontos állami funkciókban helyezzék őket. Madzsar a forradalmi kormány népjóléti minisztériumának szervezésére kapott megbízást, 1919 februárjától államtitkári rangban. Braun Róbertét legközelebbi elvbarátja, Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere vette maga mellé tanácsosi rangban 1918. november 10-től.4 1918 november 27-én vasárnap kultúrhistóriai nevezetességű találkozó színhelye volt a fővárosi könyvtár Károlyi utca 8. alatti központjának előadóterme: a rövidéletű, irodalomtörténetileg mégis kiemelkedően jelentős Vörösmarty Akadémia, amelyet a polgári demokratikus forradalom idején szervezkedő haladó írók kívántak létrehozni az új áramlatokkal szembehelyezkedett Kisfaludy- és Petőfi Társaság ellentéteként, a fővárosi könyvtár előadótermében tartotta előzetes alakuló értekezletét. Az eseményről szinte minden újabb irodalomtörténeti jellegű munka, vagy visszapillantás, így Benedek Marcell Ady breviáriuma, Ady Lajos testvéréről, Endréről írott monográfiája, Kassák Lajos önéletrajzi művének a Károlyi forradalommal foglalkozó része, Gellért Oszkár Kortársaim című könyve stb. megemlékezett. Kiemelkedő mozzanata volt ennek az értekezletnek, hogy Ady Endre, súlyosbodott egészségi állapota ellenére, fivére támogatásával eljött a fővárosi könyvtár közelében volt Veres Pálné utca 8 alatti lakásáról. Adynak ez lett utolsó nyilvános szereplése. Az előzetes értekezleten résztvevők, akik között ott volt Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Hatvány Lajos, Ignotus, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Révész Béla és mások, egyszóval az igazi, az élő és korát túlélő irodalom legjobbjai, egyhangúan Ady Endrét jelölték az Akadémia elnökévé, Babitsot és Móriczot alelnökké. A Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-i megalakulásának közvetlen előzménye, a politikai fejlődés jelentős állomása volt az 1918-as őszirózsás forradalom előtt még nagyrészt elszigetelten, vagy egymással csak laza, időleges kapcsolatba került (baloldali szociáldemokrata, illetve forradalmi szocialista) csoportok közös szervezkedési kísérlete 1918 november első heteiben-, egyelőre még bizonytalan elgondolásokkal. „A tárgyalás egy Szabó Ervin nevéről elnevezett egyesület alkotásával végződött, amely ily módon mindkét irányzat egyesítésére és a forradalmi elemek egybekapcsolására alkalmas”, jegyezte fel két évvel utóbb Szántó Béla.5 Ezt a vállalkozást, melynek színhelye a pesti 1 Dienes László emlékezése. Párttörténeti Intézet Archívuma. 2 Irattár. Őszirózsás forradalom. 3 Uo. 4 Irattár. Madzsar József és Braun Róbert személyi iratai. 5 Szántó Béla: Osztályharcok és proletárdiktatúra Magyarországon. Moszkva, 1920. 14. old. 186
