Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
A könyvtár és a háború (1914-1918)
alatti bérházban néhány földszinti és első emeleti helyiséget bérelni azl. fiók felnőtt- és gyermekrészlege számára. A gyermekrészleg elhatárolásával a Királyi Pál utcában de facto a első önálló gyermekkönyvtár alapjait vetették meg. A fiók kölcsönzőjét már 1917 március 5-én elköltöztették az első emeleten azonban csak több hónapos pörösködés után, 1917 novemberében nyithatták meg az addig a Károlyi utcai központban hagyott olvasótermet. Az 1. számú könyvtár felszabadult földszinti helységeit azután a központ a raktár tehermentesítésére használták fel, elsősorban a Keleti Gyűjtemény anyagát szállítva le oda a Károlyi utcai épület emeleti raktárának folyosóiról. A néhány négyzetméternyi bővítés volt minden a háború alatt, ahhoz is kevés, hogy az egész intézményre jellemző túlzsúfoltságot érdemlegesen enyhítse. A fejlődés csekély jelének tekinthető még, hogy az állatkerti (5. számú) könyvtárat az olvasók kérésére 1915-től már egész évben működtették az Állatkert főépületében levő helyiségben. Ezzel szemben a Hűvösvölgyi Diáktelepen levő 4. sz. fiókot a háború kitörése után be kellett zárni, mert a telepet megszüntették. Némi kárpótlást hozott, hogy 1916-ban a központi városházán levő Fővárosi Diákmenzán nyitottak az előbbi helyett egy kisebb állomást, mely a hűvösvölgyi Diáktelep könyvtárától örökölt 4. számot kapta. Új fiók létesítésére azonban nem kerülhetett sor. A Neumann-könyvtár ügyét, amint erről szintén szó esett, még napirenden tartották, sőt a Könyvtári Bizottságban és további fórumokon jóvá is hagytak egy tervet, amely szerint a könyvtárat a Városligetnek az Aréna (ma Dózsa György) út és az Ajtósi-Dürer sor találkozása felé eső sarkára építik, hely és kivitelezés körül támadt további viták miatt azonban a Neumann-könyvtár mégsem épült fel. 1916-ban Dienes László, a fiókközpont vezetője jelentette, hogy ekkor a Zuglói Társaskör ajánlotta fel könyvtárát és a hozzávaló bútorzatot a fővárosi könyvtárnak, de hozzátette : „az újabb katonai behívások és általuk a könyvtár munkaerejének lényeges megcsappanása arra kényszerített, hogy jobb időkre halasszuk az újabb fiók felállítását”. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Utoljára, de nem utolsó sorban vessünk egy pillantást a könyvtár háború alatti szolgáltatásaira. íme a kötetforgalom összesített számai 1914—1918 között: 1914- ben 189 500 1915- ben 286 009 1916- ban 327 378 1917- ben 355 022 1918- ban 311259 kötet könyvet használtak a fővárosi könyvtárban. A fenti számokban nem szerepelnek az olvasótermek kézikönyvtárainak és folyóiratainak forgalmi adatai, csupán a raktárból kikért és helyben olvasott, valamint a kölcsönözött könyvek számait foglalták bele a végösszegbe. Az adatok tehát azt bizonyítják, hogy az 1918-as évet kivéve az olvasóforgalom az intézmény általános leromlása ellenére folyamatosan emelkedett. Az 1918-as adathoz egy kis kommentár kívánkozik: a számot a két esztendővel később kiadott könyvtári jelentésben találjuk és felettébb kétes értékű forrásokra hivatkozva adta meg a könyvtár akkori új ellenforradalmi vezetője, a 311.259-es kötetforgalomról szóló közlés csak erős fenntartással fogadható. Az 1914—1917-es forgalom végső számait azonban naponta vezetett statisztikákból összegezték. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy az olvasók tábora minden háborús megpróbáltatás ellenére szélesedett. A legjelentékenyebb előrelépés 1915-ben történt: az előző évhez képest csaknem 50%-kal ugrott fel a kötetforgalom. Ennek alapján konstatálta Szabó Ervin 1915-ös évi jelentésében: bebizonyosodott, hogy „szinte alig van egyébre szükség, mint éppen csak könyveknek hozzáférhetővé tételére, hogy Budapesten is annyit olvassanak, mint nyugaton”.1 A növekedés 1916-ban sem állt meg, sőt, amint ezt az 1916-ról készült összefoglaló számadatai bizonyították, a mennyiségi növekedés mellett minőségileg is javult a használat. Minőségi javulásnak kellett tekinteni, amint ezt Szabó Ervin rendkívül alapos, sokoldalú elemzései feltárták, azt a körülményt, hogy a felületesebb olvasást jelző olvasótermi forgalom számadatai relatíve csökkentek az elmélyültebb 1 Értesítő 1916. p. 14. 167
