Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
hogy a budai egyesület vezetősége akkof még hajlandóságot mutatott könyvtára átadására, a példa erejével (és azzal is, hogy a fiókhálózati program végrehajtása „olcsódnak ígérkezett) ösztönözte a főváros törvényhatóságát az 1911. július 5-i határozat elfogadására, a határozat jóváhagyása viszont fokozott aktivitásra késztette az érdekelt társadalmi szervezeteket. Ennek megfelelően a könyvtáron belül is gyorsabb iramban láttak hozzá az előkészítő munkákhoz. Első ízben az 1911. július 5-i közgyűlési határozatot méltató könyvtári „Értesítő” „Hírek és közlések” rovata1 tudósított arról, hogy a könyvtár munkatársi gárdája a kiépítés előtt álló kerületi népművelő könyvtárak számára mintajegyzék összeállításán dolgozik és a munkában a közélet „számos kiváló szakembere, írók, tudósok, pedagógusok” is bekapcsolódtak az intézmény felkérésére. De akkor, 1911-ben a címjegyzék összeállítását egyelőre abbahagyták. Ennek egyik oka az volt, hogy a központi épülettel kapcsolatos program túlságosan lekötötte az erőket. A másik ok: hírül vették, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa hasonló könyvjegyzéket készült kibocsátani. Mivel azonban időközben az utóbb említett hivatalos katalógus megjelent és meggyőződtek, hogy „ez nem teszi fölöslegessé” a tervezett katalógus összeállítását, a könyvtár vezetősége elhatározta, hogy a félbemaradt mintajegyzéket rövidesen kiegészíti és kiadja. De erre csak 1913-ban került sor. Az „Értesítő” 1911. évfolyamának 4. számából (352. hasáb) kiderül, hogy a könyvtár vezetősége ekkor még csaknem bizonyosra vette, hogy „a jövő évben [1912-ben] a központi könyvtár igazgatása alá már két könyvtár fog tartozni.” Az eddigiekből már tudjuk: a számvetés téves volt, a mindenható bürokráciáról megfeledkeztek és a budai könyvtár ügyének rendezése hét esztendővel és a Deák Ferenc könyvtár alapítása kettővel prolongálódott. Ennek ellenére a könyvtár (1911 végén jóváhagyott) 1912-es költségvetése nagyarányú felemelésében (ez, mint korábban láttuk, az előző évihez képest csaknem 70%-os ugrást jelentett) már szerepet [átjátszottak „a nagy üzemre való átmenet” szükségletei, a budai és a Deák Ferenc könyvtár személyzeti szükségletei stb. Az 1912-es költségvetésben viszont még nem különítették el a központ és a fiókok pénzügyi fedezetét. A könyvtár 1911-es működéséről szóló évi összefoglaló 1912 elején jelent meg. Ebben Szabó Ervin már külön fejezetet nyitott „A nyilvános könyvtárinak és a központi könyvtárpalota körül akkor kezdődött kötélhúzásra, a központ elhelyezése körüli bizonytalan kilátásokra utalva jegyezte meg: „A központi könyvtár dolgának lassú előrehaladása természetes törekvésünkké tette, hogy a központ létesítéséig fiókkönyvtárak teremtésével próbáljuk munkánkat bevezetni”.2 A megfelelő központi otthon hiányával okolta meg Szabó Ervin azt a késedelmet is, ami a budai könyvtár átvétele, illetve a Deák Ferenc könyvtár építkezése körül keletkezett, amikor azt hangoztatta, hogy „a nyomorúságosnál is rosszabb helyiségben kell sínylődnünk, ebben a helyiségben pedig lehetetlen a fiókok számára megfelelő személyzetet kiképezni.”3 Ha tehát a központ normálisabb létfeltételek közé került volna, a fiókhálózat kiépítése és megfelelő színvonalra emelése is meggyorsul. Másfelől viszont 1912-ben éppen a központi épület ügyének elvetélése miatt szabadultak fel energiák, melyeket arra fordítottak, hogy a kedvezőtlen előfeltételek ellenére legalább a fiókhálózattal kapcsolatban érjenek el valami eredményt. Hosszabb előkészítés után a Könyvtári Bizottság 1912. október 19-i ülésén került tárgyalásra a közeljövő feladatait érintő első nagyobb fióképítő program, amelybe az ekkor még napirenden szereplő budai könyvtáregyesület gyűjteményének átvételéről és a Deák Ferenc páholy alapítványából építendő könyvtárról is szó esett. Emellett már további három fiók létesítését is programba vették. A nevezetes könyvtári bizottsági ülésről néhánysoros hírben az intézmény „Értesítő”-je is beszámolt.4 Bővebb kivonatot találunk az ülés egykorú jegyzőkönyvében, ahol többek közt az alábbiakat olvassuk : „Szabó Ervin kész tervezetet mutatott be és ennek alapján összesen öt fiókkönyvtár létesítéséhez kért anyagi fedezetet. Az öt fiók közül kettőt a főváros kislakásos telepein, az egyiket a Palotai úton, a másikat a Százados úton kívánta felállítani, a harmadik fióknak a központ számára átengedett iskolaépületben kívánt helyet szorítani. A Deák Ferenc páholy által alapított negyedik az Almássy téren, végül az ötödik a Budapesti (Budai) Könyvtáregyesületnek a Budai Vigadó épületében levő központi gyűjteményében nyílik meg. A Károlyi utcai központi épületben levő fiók mintakönyvtárul fog szolgálni, ott szakadatlan megfigyelés tárgya lehet.”4 1 A Főv. Könyvtár Értesítője 1911. 208. hasáb. 2 A Főv. Könyvtár Értesítője 1912. p. 18. 3 A Főv. Könyvtár Értesítője 1912. 208. hasáb. 4 Irattár. Könyvtári Bizottság. 1910—1914. 130
