Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
amelyek nemcsak országonként, városonként, de igen gyakran egyetlen helységen belül arra kényszerítették a könyvtárak használóit, hogy minden gyűjteményben külön sajátítsák el az ott alkalmazott szakrendszer csínját-binját. Melvil Dewey new-yorki könyvtáros 1872—1876 között kidolgozott és első ízben 1876-ban (azóta számos nyelven számtalan kiadásban) megjelentetett új szakrendszerével, a kizárólag arabs számokat alkalmazó, tehát a világ minden pontján érthető, emellett a tudományok differenciáltságának, illetve jövendő differenciálódásának megfelelően tetszés szerint finomítható tizedes osztályozási rendszerével (decimal classification) egy csapásra új helyzetet teremtett. A tudományokat a 0-tól 9-ig terjedő számjegyekkel tíz főcsoportra, a főcsoport mellé függeszthető további számokkal az alcsoportok sokaságára bontotta és ezt ugyancsak arabs számokkal kifejezett, az előbbiektől zárójellel, idézőjellel, vagy más írásjellel elválasztott „közös alosztályok”-kal bővítette, általuk bizonyos gyakran ismétlődő jegyeket (földrajzi hely, időpont, korszak stb.) fejezett ki. A rendszer közérthetőségénél fogva igen alkalmasnak látszott, hogy segítségével véget vessenek a könyvtárak szakkatalógusainál világszerte tapasztalható eltéréseknek, és nemzetközileg egységes alapokra állítsák a szakozást. Az Egyesült Államokban és Angliában gyorsan tért hódított Dewey rendszere, Európában már nehezebben. A tizedes osztályozás nemzetközi elterjedéséhez nagy lökést adott, hogy az 1895-ben alakult és gyorsan nemzetközi tekintélyre szert tett brüsszeli Institut International de Bibliographie rövidesen a (némileg módosított) Dewey-rendszer elfogadása és propagálása mellett döntött. Magyarországon, mint láttuk Szabó Ervin számtalan hazai, sőt európai könyvtárat megelőzve, már 1900-ban rátért a decimális rendszer alkalmazására a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara akkor vezetése alatti könyvtárában. A decimális rendszer nemzetközi és hazai elterjedésének sorsfordulóival kapcsolatosan kell itt közbeiktatnunk néhány históriailag igen érdekes adalékot. Az egyik figyelmet érdemlő apróság: Szabó Ervin az 1903-ban kiadott nagy nemzetközi repertóriuma, a Bibliographia Economica Universalis francianyelvű előszavában bővebben foglalkozott a művében alkalmazott decimális csoportosítás kérdésével.1 A „Préface” egyik érdekes közlése: abban a brüsszeli Institut International de Bibliographie-ban, amely 1897-től elfogadta és világszerte propagálta a tizedes rendszert, Mandello Gyula professzor, Szabó Ervin főszerkesztője a Közgazdasági Szemlénél, (amelynek bibliográfiáit Szabó Ervin állította össze 1900-től), ajánlotta a brüsszeli Institut vezetőjének, Paul Ötletnek a Dewey-féle szisztémát, mint legjobbat. Eszerint tehát a tizedes osztályozás világméretű térhódításához magyar részről érkezett az ösztönzés. Szabó Ervin, mint említett előszavában feljegyezte, értesülését Esztegár Lászlótól, az ismert könyvtári szakembertől szerezte. Esztegárt viszont, aki részvett az egyik nemzetközi bibliográfiai kongresszuson, éppen Paul Ötlet tájékoztatta ilyen értelemben, nyilván kedveskedni akart neki azzal, hogy elmondta : Esztegár honfitársától, Mandellotól származott az ötlet. Lehet, hogy az Institut előbb vagy utóbb Mandello tanácsa nélkül is rátalált volna a Dewey-rend- szerre, de aligha valószínű, hogy nélküle már 1897-ben emellett dönt. Szabó Ervin iménti „Préface”-ának még egy említést érdemlő vonatkozása: ő, aki hazánkban elsőként alkalmazta a tizedes-rendszert, nem lett annak kritikátlan dicsérője, mert már a „Préface”-ban rámutatott arra, hogy Dewey szellemes szisztémája tele van logikátlanságokkal, következetlenségekkel. Ugyanakkor mégis hasznos, mert gyakorlatilag a legjobb. A magyar könyvtártörténet szempontjából ugyancsak igen fontos adalékot találunk a Párttörténeti Intézetben őrzött Szabó Ervin-gyűjtemény egyik dokumentumában, nevezetesen xMandello Gyula professzornak 1901. november 26-i keltezéssel Szabó Ervinhez írott levelében.2 Mandello ebben az írásban többek között köszönettel nyugtázta Szabó Ervinnek a Kereskedelmi és Iparkamara kiadás előtt álló katalógusából küldött 10 ívnyi korrektúrája átvételét: „Roppantul örvendek — tette hozzá Mandello — a decimális rendszer alkalmazásának, amely úgy látszik, bevált...” — majd feltette a kérdést: nem lenne-e hajlandó Szabó Ervin az általa (Mandello Gyula által) szerkesztett Közgazdasági Szemle számára készített könyvészeti összeállításait a jövőben szintén a decimális szerint csoportosítani ? A levél e részéből tehát megtudtuk, hogy gyakorlatilag Szabó Ervin hamarabb tért rá a decimális rendszer alkalmazására, mint Mandello. Nem látszik egész valószínűtlennek, hogy magának Mandello- nak a figyelmét is a könyvtártechnika kérdései iránt nála intenzívebben érdeklődő Szabó Ervin hívta fel 1 Szabó Ervin: Bibliographia Economica Universalis 1903. Préface. I—VI. old. 2 Párttörténeti Intézet „Szabó Ervin levelezés” Könyvtárosok levelei. 108
