Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
először a Dewey-szisztémára, vagyis végső soron Mandellon keresztül Szabó Ervintől érkezett az ösztönzés Jules Otlet-hez, illetve az Inistuthöz a tizedes rendszer érdekében. A feltételezést azonban csak akkor igazolhatnánk, ha legalább is adatunk lenne róla, hogy 1897-ben az akkor mindössze 21 éves Szabó Ervin már ismerte és felismerte a Dewey-rendszer előnyeit és ezt közölte Mandello Gyulával. Ilyen adat azonban egyelőre nem áll rendelkezésre, csupán annyi bizonyos, hogy Szabó Ervin hamarabb alkalmazta ezt a rendszert, mint Mandello. Az idézett levél ugyancsak figyelmet érdemlő része, amelyben Mandello a brüsszeli Institut által kiadott tizedes táblázatok magyarra való fordításának ügyéről tájékoztatta Szabó Ervint: „Nem tudom, mi van Gyalui Farkas munkájával. A nemzetközi intézet ugyanis őt bízta meg a táblázatok magyarra fordításával, de a kiadást attól tette függővé, hogy a munkát én bíráljam. Egy esztendeje múlt el azonban, anélkül, hogy valamint hallottam volna” — adta hírül Szabó Ervinnek Mandello 1901 novemberi levelében. Tudomásunk szerint Gyalui Farkas, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár kitűnő munkatársa, majd vezetője, sohasem készült el a szóbanforgó fordítással, mégsem érdektelen, hogy brüsszeli kezdeményezésre első ízben már 1900-ban szó volt a Dewey-féle rendszer magyar fordításáról. Ismét Szabó Ervin volt az első magyar szakember, aki a tizedes osztályzást — egyelőre egészen rövidített formában — magyarra átültette és nyomtatásban kiadta, ez a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárának nagy katalógusában jelent meg 1902-ben. Az első már teljesebb magyarnyelvű kiadást ismét Szabó Ervin kezdeményezésére végezték el, 12 évvel a brüsszeli Institut Gyaluinak adott megbízása után — a fővárosi könyvtárban. A táblázatok megjelentetését, mint a könyvtár publikációs tevékenységének ismertetésekor említettük, a „Közlemények” sorozat keretében kezdték meg: a sorozat 9. számaként két füzetben kiadták a bevezetéseket, a formai alosztások és a 0-ás, 1-es és 2-es szakok tabelláit. A hazai könyvtártörténetben kimagasló jelentőségű vállalkozás volt ez, noha, amint a kiadvány címe is jelezte, nem egyszerűen fordításról, hanem a fővárosi könyvtár szükségleteinek megfelelő átültetésről volt szó. „A fővárosi könyvtár osztályozása (Átdolgozott decimális klasszifikáció)” — ezzel a címmel jelentették meg két kötetben az első táblázatokat. A Szabó Ervin által 1912 áprilisában keltezett „Előszó” külön hangsúlyozta: ő személyszerint meg van győződve arról, hogy a Dewey-féle rendszer „a legegyetemesebb, a legegyszerűbb, az emlékezetet a legkevésbé megerőltető jelzésekkel” dolgozik, de a könyvtár mégsem tudta minden változtatás nélkül átvenni sem Dewey „Decimal classification”^ át, sem a brüsszeli Institut által egyetemessé tett „Manuel”-t mert egyelőre mindkettőnek sarkalatos hibái, olyan logikai botlásai vannak, hogy kénytelenek voltak a fővárosi könyvtár sajátos szükségletei szerint módosításokat alkalmazni. A módosításokat nem akarták önkényesen végrehajtani: érintkezésbe léptek a brüsszeli Institut-vei (a levelezés számos darabja ma is megvan a fővárosi könyvtár irattárában).1 Maga Paul Ötlet is Budapestre utazott, hogy Szabó Ervinnel találkozzon. A könyvtár 1912. évi működéséről szóló jelentésben olvashatjuk: „A nyár folyamán alulírott [Szabó Ervin] Brüsszelben járván, olyan megegyezések létesültek az Institut International de Bibliographie vezetősége és könyvtárunk között, hogy lehetővé vált a tizedes rendszer mellőzhetetlen, módosításai tekintetében az azzal való kooperáció. Az intézet fölkérésére a társadalomtudományi rész átdolgozását a könyvtár vállalta és Braun könyvtáros ez év második felében majdnem kizárólag ezzel a munkával volt elfoglalva. Természetesen minden módosításnak a brüsszeliekkel való közlése és az azokról való tárgyalás sok időt vesz igénybe”.2 A Szabó Ervin és Braun Róbert által javasolt, illetve kidolgozott formában átnyújtott módosításokat azonban végül is nem iktatták be a brüsszeli Manuel újabb kiadásaiba. A közelebbi okok ismeretlenek. A könyvtár rendszere tehát némely részében eltért a nemzetközileg használt brüsszelitől, az első füzetek kiadását a tárgyalások miatt hosszabb szünet követte, végül azonban az intézmény, már a világháború alatt — kőnyomatban —, kiadta a hátralevő részeket is. A teljes rendszer első hazai kiadása a nemzetközitől való eltérések ellenére is korszakos jelentőségű esemény lett, hogy miért, arra Szabó Ervinnek az első füzethez írt „Bevezetésbe vet fényt. A Bevezetésben így méltatta a részben bírált Dewey 1 Irattár. Külföldi levelezés. 1910—1914. 2 A Főv. Könyvtár Értesítője 1913. p. 18. 109
