Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
>,224/4 kvt. sz. 1914. április 23. Tekintetes Tanács! Van szerencsém bejelenteni, hogy Vámbéry Rusztem egyetemi magántanár úr elhunyt atyjának, a világhírű ázsiai utazónak könyvtárát ajándéképpen felajánlotta a könyvtárnak...”1 A két gépelt oldalas bejelentés ezután hét pontban sorolta fel a feltételeket: Vámbéry Rusztem azt kívánta, hogy apja gyűjteményét „Vámbéry” jelzéssel lássák el és a könyvtárban már meglevő ázsiai vonatkozású anyaggal, elsősorban a Zichy-gyűjteménnyel egyesítve „Ázsiai-gyűjtemény” elnevezéssel állítsák fel. Vámbéry Rusztem arra is kötelezte magát, hogy majd a saját könyvtárában levő, vagy később szerzett ázsiai vonatkozású könyveket is végrendeletileg a fővárosi könyvtárra hagyja; végül azt kívánta, hogy a feles példányokat a Társadalomtudományi Társaság Pulszky Ágostról elnevezett könyvtárának (amelyről éppen Szabó Ervin készített 1903-ban saját előszavával katalógust) ajándékozzák tovább. Szabó Ervin javasolta, hogy a főváros a gyűjteményt fogadja el, mert az nemcsak a könyvtár belső értékét és használhatóságát fogja igen lényegesen fokozni, hanem „ a könyvtár tekintélyét és hírnevét is öregbíti”. A tanács 1914. május 12-i ülésén járult hozzá a Vámbéry-gyűjtemény elfogadásához a megadott feltételek szerint. Vámbéry Ármin (1832—1913) ritka szellemi képességeit, bámulatos nyelvkészségét Eötvös József ismerte fel elsőként, ugyanő segítette a proletársorsban tengődő ifjút a boldoguláshoz. Miután a nyugatiak mellett egész sor keleti nyelvet elsajátított, kolduló dervisként járta Közép-Ázsia akkor még nagyrészt felderítetlen tájait és Zichy Jenő grófhoz hasonlóan, az ősmagyarok nyomait is kereste. Életveszélyes kalandokkal szegélyezett útjáról francia, angol, német és magyar nyelvű műveiben-cikkeiben számot adva, rövidesen világhírnevet szerzett. (III. Napóleon udvarában ünnepelték és az angol király barátságába fogadta, Londonban utca őrzi emlékét). 1871-től volt a budapesti egyetemen az orientalisztika professzora, itt fejlesztette tovább ázsiai útjain szerzett, ritka értékeket is tartalmazó könyvtárát, melyben különösen a keleti útleírások, nyelvészeti munkák akadtak igen nagy számban. A Batthyány—Trefort könyvtár esetéhez hasonlóan bizonyára ennél a nagy ajándékozásnál is szerepet játszottak a szubjektív motívumok. Vámbéry Rusztemet a baloldali értelmiségit, a Szabó Ervin alelnöklete alatt működő Társadalomtudományi Társaság tagját, a radikális polgári mozgalom egyik aktív részesét a személyi és politikai rokonszenv kötelékei fűzhették Szabó Ervinhez és könyvtár vezető magjához, ez megérteti, miért nem az Egyetemi-, Múzeumi-, vagy az orientálisztikai gyűjteménnyel már akkor rendelkező Akadémiai Könyvtárnak adta apja hagyatékát. A kisebb ajándékokkal szereplők névsorai, amelyeket a könyvtári Értesítők közöltek, 1910-től kibővültek. A könyvtár baráti tábora számszerűen is növekedett. Az ajándékozók névsora már oldalakat tölt be ezekben az időkben. Megtaláljuk e listákon a szociáldemokrata párt lapja, a Népszava, emellett a (csaknem kivétel nélkül szociáldemokrata pártirányítás alatt álló) szakszervezetek küldeményeiről szóló adatokat. Az Aranyművesek, a Cipőfelsőrészkészítők, a Kereskedősegédek, a Nyomdászok, a Szállodai- és Éttermi munkások, az Építőmunkások, a Famunkások éppen úgy eljuttatták kisebb könyvajándékaikat, mint a Szabó Ervin részvételével szerkesztett Huszadik Század című folyóirat. A könyvtárt világnézeti rokonszenv alapján pártoló haladó szervezetek közé sorolhatjuk az Általános Választójog Országos Szövetségét, a Feministák Egyesületét, a Galilei Kört, a Nyugat szerkesztőségét, amelyek szintén ott voltak az ajándékozók névsorában. Olykor külföldi munkásszervezetek, szakszervezetek is felbukkantak közöttük, mint a Sozialistische Partei Deutschlands berlini szervezete, a Free Trade Union (London), a feltételezhetően szindikalista irányítású philadelphiai Trade Union stb. Az egyéni ajándékozók listáján felfedezhetjük a Népszava szerkesztője, Weltner Jakab nevét, Hebelt Edéét, a szociáldemokrata ügyvédét, Rubin Lászlóét, a Galilei Kör egyik vezetőjéét, a később kommunistává fejlődött Czóbel Ernőét, Aradi Viktorét, Varga Jenőét, Bolgár Elekét és más haladó személyiségek neveit. Ekkor is sok könyvajándékkal szerepeltek a Szabó Ervin könyvtári programját támogató városi vezetők, Bárczy István, Wildner Ödön, Harrer Ferenc, továbbá maguk a könyvtárosok. De a világnézeti „ellentábor”-ból is számosán küldtek könyvajándékokat, így például gróf Andrássy Gyula volt belügyminiszter, Hóman Bálint történész, később a fasiszta idők hírhedt kultuszminisztere, valamint az egyházi hierarchia magasabb fokán álló több katholikus pap, a klerikális Igaz Szó és az ennél is szélsőbb klerikális A Czél című lapok szerkesztőségei, az agráriusok érdekszerve, az OMGE említhetők az utóbbi kategória jellegzetesebb képviselői közül. Néhány közülük több könyvvel is szerepelt az ajándékozók névsorában. 1 Irattár. Vámbéry gyűjtemény. 98
