Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 97 támaszt."38 Más hozzászólók, ugyancsak a kompromisszum útját keresve, elfogadták a Szabó által javasolt értéktoleranciát, de azt a szélsőséges eszmék, és a „pártirodalom" kizárásával akarták kiegészíteni. Mit jelentett a pécsi kongresszus a fővárosi könyvtárügy szempontjából tekintve? Bár a kongresszuson formálisan mindvégig csak a meglevő népkönyvtárak kritikájáról s azok szerepvállalásáról volt szó, valójában a résztvevők egy új könyvtártípus koncepciójával is szembekerültek. A public library formai jegyeit a szakma és a művelődéspolitika már korábban is jól ismerte és kívánatosnak is tartotta, ezt Ferenczi Zoltán előadása pontosan tükrözte, de a könyvtári szakemberek nem néztek szembe az alapkérdésekkel: miben különbözik a régitől az új könyvtár társadalmi szerepe? Mennyiben más az ideológiája s az ezt megtestesítő gyűjtőköre? A pécsi kongresszus után már a hivatalos könyvtárpolitikának, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának is egyértelműen állást kellett foglalnia ezekben a kérdésekben. A pécsi kongresszus tehát elősegítette a könyvtárpolitikai nézetek tisztázását, de kérdéses, hogy hogyan befolyásolta a megvalósítás gyakorlati lehetőségét a kérdések túlfűtött átpolitizálásával. Míg annak idején György Aladár a népkönyvtárakat a keleteurópai fejlődés természetes (de majd felváltandó) elemének tekintette, Szabó Ervin az osztályharc eszközének, a munkásság ellen irányuló fegyvernek minősítette azokat, s ezzel rendkívül megnehezítette a konszenzus kialakítását az új könyvtári forma kérdésében egyfelől a radikális polgári értelmiség illetve a szocializmus híveinek tábora, másfelől a világnézetileg konzervatív alapon álló, de a reformokat sürgető másik értelmiségi tábor között. Az együttműködés lehetősége Pécs után mindvégig borotvaélen táncolt. Szabó Ervin hat év távlatából a „nem jól sikerült pécsi kongresszusáról írt.39 A Fővárosi Könyvtár műhelymunkája A Fővárosi Könyvtár Értesítője legelső számában Szabó Ervin programadó cikke a karmester intése volt a zenekarnak: a továbbiakban e periodikum számaiban sorra megszólaltak az intézmény könyvtárosai, új vonásokkal gazdagítva a public library-ről kialakuló képet. Többnyire egy-egy ország helyzetét ismertették, a szakirodalom vagy személyes tapasztalatok alapján. A tanulmányok között voltak olyanok is, melyek a később hivatalossá vált koncepciótól eltérő nézeteket fejtettek ki, ilyen volt - eltérő megközelítéssel - Gárdonyi Albert és Staindl Mátyás tanulmánya. Gárdonyi Albert A városi könyvtárak feladatai címmel fogalmazta meg elvi alapvetését.40 Kiindulópontja, hogy „a városi könyvtárak számára hármas célt lehet megjelölni: szükség van 1. tudományos közigazgatási könyvtárra, 2. várostörténeti könyvtárra és 3. általános közművelődési könyvtárra. Az első a közigazgatás érdekeit szolgálja, a második
