Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig 65 nyúló vágyaim egyelőre kimerülnek abban a munkában, amelyet ezen mozgalom tudományos vizsgálatának szentelek. "28 Ezzel megköttetett a gentleman's agreement, s nem volt akadálya, hogy március 28-án a fővárosi közgyűlés az ő javára döntsön a könyvtárnoki állásról, és Szabó Ervin 1904. május 1-jén elfoglalja új munkahelyét. Gárdonyi Albert A könyvtárnoki állással párhuzamosan folyt a szerényebb jellegű és jövedelmű könyvtártiszti státusz betöltése is. Feltételezhető, hogy a Gárdonyival már korábban is munkakapcsolatban álló Toldy László figyelt fel a tehetséges - és Budapest múltja iránt behatóan érdeklődő - fiatal könyvtáros-levéltárosra, gondolva régi gyűjteményének, a Budapestensiának további sorsára is. Gárdonyi Albert (1874-1946) Eperjesen született, apja vasúti hivatalnok volt. Érettségije után mint a premontrei szerzetesrend tagja Bécsben teológiát tanult, doktori oklevelet is szerzett, de kilépett a rendből és 1897-ben beiratkozott a budapesti Tudományegyetem jogi karára. Szabó Ervinnel csaknem egy időben végezte tanulmányait, de a jogtudomány őt sem vonzotta, annál inkább a történelem és a paleográfia, ilyen témájú kollégiumokat hallgatott. Tanulmányai befejeztével a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába, a levéltári osztályba került gyakornoknak. Gárdonyi 1904. április 1-jén állt „könyvtártiszt"-ként munkába a Fővárosi Könyvtárban. Az egy hónappal később érkező Szabó Ervinnel együtt ketten voltak könyvtárosok; csaknem egyszerre érkeztek, de merőben más szakmai és szakmán kívüli ambíciókkal. A társadalomtudományokban mind jobban elmélyülő Szabó Ervin az újjászervezendő könyvtárban a Kőrösy-féle társadalomtudományi gyűjtemény kibővítésének, egy új, nagy társadalomtudományi könyvtár megteremtésének lehetőségét látta, Gárdonyi Albertet viszont, aki a magyar történelem eseményeit, Pest és Buda múltját kívánta kutatni, a Budapestensia gyűjtemény és az abban rejlő lehetőségek csábították.29 Mély szakadék választotta el őket világnézetileg is. Szabó orosz emigráns forradalmárok, Gárdonyi szerzetesek között nevelkedett. Gárdonyi Albert a radikális fordulatoktól mentes, lassú polgári fejlődés híve volt, világnézetében fontos helyet kapott a nemzeti érzés, az értelmiség feladatát az elmaradott néprétegek művelésében, a magyar nemzeti szellem erősítésében látta. Nézetei a Magyar Társadalomtudományi Egyesület programjához álltak a legközelebb30, amely egyesületnek éveken át titkára volt. A szociális kérdések iránt is érdeklődött, cikkei jelentek meg a munkanélküliségről, a munkásotthonokról, a szociálpolitikáról, a szakszervezetek és a szocializmus kapcsolatáról.31 Társadalmi nézetei élesen szemben álltak a Szabó Ervin által képviseltekkel.
