Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
66 A főváros könyvtárának története 1945-ig Kőrösy pontosan érzékelte: ha Szabó Ervin nem foglalná el idejében állását, „ a második tiszt önállóan végezné a könyvtári szolgálatot... tulajdonképpen ő szerezne magának jogot a könyvtár vezetésére."32 Gárdonyi Albert nyilvánvalóan más irányt szeretett volna adni az induló új könyvtárnak, azonban 1904-ben a tornyosuló belső feldolgozó munkák elvégzése kötött le minden energiát, többé-kevésbé mechanikus feladatok, amit a két tehetséges fiatal könyvtáros együtt, de ambícióikban és terveikben egymástól igen távol végzett. Szembeállásuk később vált csak nyilvánvalóvá. Újrakezdés és alapozás (1903 -1906) Hírnevessé vált intézmények induló éveit szereti az utókor egy diadalút részének látni. Az újjászervezett Fővárosi Könyvtár első évei azonban egyáltalán nem hasonlítottak diadalmenetre. A működés külső feltételeit Kőrösy már 1903 tavaszán-nyarán kialakította. A városháza Károly körúti szárnyán rendelkezésre állt hét kisebb-nagyobb terem illetve szoba, berendezve a megduplázódott könyvállomány tárolására. Megtörtént a régi Városi Könyvtárból származó állomány első, hozzávetőleges átválogatása, az egyértelműen kiselejtezendő művek elkülönítése, elkészült az átadás-átvevés jegyzőkönyve. Hátra volt a könyvek átdolgozása, közös elhelyezési rendjük, nyilvántartásuk és a katalogizálásuk mikéntjének kialakítása. Ezek a munkák az 1904 tavaszán érkező könyvtárosokra vártak. Szabó Ervin későbbi visszaemlékezése szerint „Az első évek a gyűjtemény rendezésének és a katalógusok egyesítésének munkájával voltak kitöltve, és sem a gyűjtemény fejlesztésére, sem hozzáférhetővé tételére nagy gondot nem fordíthattunk."33 A feldolgozómunka Gárdonyi Albert április 1-jén, Szabó Ervin május 1-jén állt munkába, s azonnal hozzá is láttak a régi Városi Könyvtár állományának átdolgozásához. Induláskor a statisztikai hivatal könyvtárának szakrendjét és katalógusát vették alapul, (a sürgető feladatok nyomására Szabó Ervin ekkor még lemondott a kamarai könyvtár katalógusánál jól bevált tizedes osztályozási rendszer bevezetéséről), de rövidesen kiderült, hogy ez a maga területén kifogástalanul működő osztályozó rendszer csak kiegészítésekkel alkalmas a Fővárosi Könyvtár tágabb kereteinek kiszolgálására. A módosítások kidolgozása után elkezdték a könyveket a megállapított szakcsoportba beosztani, és a hiányzó katalóguscédulákat elkészíteni. A munka mechanikusan végezhető részéhez hiányzott a technikusi szintű segítség, ugyanis az 1903-as tanácsi határozatban szereplő két szolgai állást a többszöri sürgetés
